Másfél órás szenvedés a kitartó szurkolóknak

„Nagyon kevesen vagyunk, no de bízom abban, hogy a többiek még fedett helyen várják a mérkőzés kezdetét” – mutatkozott be egyszerre realista és optimista oldaláról a Vasas-pálya hangosbeszélője jó 15 perccel a kezdés előtt. Fájdalom, mint rövidesen bebizonyosodott, a fedett hely leginkább a kisszoba vagy a nappali lehetett, mert amolyan össznépi rohamot az utolsó pillanatokban sem láthattunk, így csupán azért szurkoltunk, hogy az állóhelyi lelátó kerítésére kifeszített Old Boys (Öreg fiúk)-transzparens mögé pillantva indokolt legyen a többes szám. Nos, végül az lett.

A fentiek tudatában mégis egyértelműen kijelenthetjük: a hangulat sokkal jobba volt, mint maga a meccs. Pedig a soproni futballistáknak nem ártott volna kissé csipkedniük magukat, hiszen egyre inkább reális veszély számukra az osztályváltás, ráadásul Selymes Tibor edző – mint Ivancsics Gellért esetéből kitűnt – nem rest atyainak nevezett pofonokkal jobb játékra serkenteni focistáit. Persze, afelől senkinek sem lehetett kétsége, hogy a kemény ember hírében álló tulajdonos, Vízer László Máriusz az öltözőben adott pofonokat még elviseli, a pályán kapottakat már kevésbé, úgyhogy a Vasas elleni vereséggel jó esély kínálkozott volna arra, hogy a téli szünetet Selymes Tibor állástalan edzőként várja, és a következő munkavállalására készüljön – mondjuk, szokás szerint, Sopronban…

Az első félidőről csak annyit, hogy a szünetben egy fagyoskodó szurkoló megjegyezte: „Én ilyen primitív játékot még sohasem láttam.”

Ránéztünk: saccra nyolcvanéves lehetett.

Bele sem merünk gondolni, milyen erőszakos cselekmények történhettek a szünetben a soproni öltözőben, mindenesetre a vendégcsapat meglepően harcosan kezdte a második félidőt, egy alkalommal még a Vasas tizenhatosáig is eljutott. A nagy lendület azonban néhány perc után kifulladt, és a találkozó hátralévő bő fél órájában ugyanaz a tragikus kiszorítósdi folyt a pályán, mint az első játékrészben. Kétségtelen, ebben a Vasas volt a jobb, a soproni hibák nyomán kétszer-háromszor még helyzetbe is került az angyalföldi együttes, ám ezek vajmi kevés hatással voltak az eredmény alakulására.

Összegzésként, a teljes kilátástalanság további ragozása helyett, elmondhatjuk: a Vasas és a Sopron éppen olyan mérkőzést játszott, amilyet a magyar futball jelenlegi helyzetében két szürke csapattól várni lehetett.

Csak mindig fáj ezzel szembesülni. ---- M ---- &