A jó barát emlékére

A bordásfalon egy kifeszített kettes, valamint hetes számú zöld-fehér dressz: a barátok, a korábbi játékostársak és még sokan mások Simon Tiborra és Zavadszky Gáborra emlékeztek – természetesen focival. A keceli sportcsarnok gyakorlatilag már a fél tízes kezdéskor tele volt, így a hivatalos megnyitó során több száz ember vastapsa köszönthette Zavadszky Mónikát és az ikreket, Norbertet és Rolandot. Jó volt látni a lassan nyolcesztendős fiúkat: mosolyogva rugdostak Hajdu Attila kapujára, ha pedig gólt értek el, úgy ünnepeltek, mint édesapjuk, amikor bajnoki címet szerzett a Dunaferr-rel, az MTK-val vagy éppen a Fradival.

Noha sokakat méltatlanul elfelejtenek, azt örömmel állapíthattuk meg: Zavadszky Gábor nem tartozik közéjük. Itt van például a „Zava Barátai”, a csapatot Hrutka János és Szűcs Mihály ötlete nyomán hozták létre, hogy csak néhány nevet említsünk: Halmai Gábor, Illés Béla, Szeiler József, Vincze Ottó, Lisztes Krisztián, Takács Ákos és Fülöp Ferenc viseli a „Zava Team” feliratú mezt. A fehér dresszt hat címer díszíti, azon kluboké, amelyekben a középpályás megfordult: a Ganz-Mávagé, a Dunaferré, a Ferencvárosé, az MTK-é, az Apollon Limassolé, továbbá a Rákosligeté, ahol kispályán focizott. Zavadszky Gábor januári, tragikus halála óta az együttes már többször pályára lépett – rendre jótékonysági céllal. Így volt ez szombaton is: Illés Béla, Halmai Gábor és a többiek élvezték a játékot, meg is nyerték a tornát – megelőzve az ifjabb Albert Flóriánt is bevető Fradit, a Variens Kft.-t, a Riporter’s United és a Kecel együttesét.

A bevételt egyrészt a Simon Tibor Focisuli, másrészt a Zavadszky család kapta, de aki látta Zavadszky Norbert és Roland arcán azt a bizonyos mosolyt, tudta: már ezért megérte megrendezni ezt a gálát.