Egy félidő elég volt

Bár előzetesen sokan tartottak a mérkőzéstől, mondván: a korláttal körülölelt makói pályán nem lehet a két szurkolótábort biztonságosan elzárni egymástól, ám végül felesleges volt izgulni, a kezdés előtt egy órával ugyanis már igazi majálishangulat uralkodott az újjávarázsolt makói stadionban. Szépen fogytak a Fradi-mezek és -sapkák, sőt a helyi árusok örömére a makói sálakból is jó néhányat eladtak. A lelátón békésen beszélgettek egymással a szurkolók, a két csapat bevonulását vastaps kísérte. A mérkőzés kezdetekor ezúttal valóban egy gombostűt sem lehetett leejteni a nézőtéren, néhány idősebb szurkoló pedig megállapította: legutóbb húsz évvel ezelőtt, egy magyar–román ifjúsági válogatott meccsen voltak ennyien a makói stadionban. A mérkőzésről csak annyit: az első félidőben Balog Zoltán kihagyott büntetőjén kívül szinte semmi sem történt a pályán, a második játékrészben Tököli Attila lesgyanús első találata után pedig eldőlt a mérkőzés, és végül könnyedén nyert a Ferencváros. Mégpedig úgy, hogy különösebben nem is futballozott jól, de a zöld-fehéreknek ezúttal csak a győzelem volt a fontos. Végül a makóiak is örülhettek, hiszen a végén sikerült a szépítés, és erre a gólra még sokáig emlékeznek majd.