Kővágó Zoltán tavaly júliusban motorbalesetet szenvedett, ezért az idény második felében nem versenyzett. Olimpiai ezüstérmes diszkoszvetőnk még az ősszel sem tudott rendesen dobni, mert a tenyerén nem gyógyult megfelelően a bőr. Most már minden rendben, a májusi idénykezdetkor már semmi sem gátol abban, hogy jó eredményt érjek el – válaszolta érdeklődésünkre Kővágó Zoltán. – Bár a kezemen még mindig látszanak a baleset nyomai, dobni tudok, és ez a fontos. Igaz, nem érzem még ugyanúgy a diszkoszt, mint korábban, de az utóbbi egy hónapban többet javult a tenyerem, mint azelőtt együttvéve. Mikor lép versenyen először dobókörbe? Május tizenegyedikén a dohai viadalon. Utána nagyon sűrű lesz a programom, Halléban, Turnovban, majd Vilniusban indulok. A kihagyás után különös izgalommal várja a megméretést? A korábbiaknál nincs nagyobb versenylázam, de tény, hogy várom már a viadalokat.
Csak azért nem sürgetem, mert még sok munkát kell elvégeznem az indulás előtt. A következő két hétben nagyon keményen edzek, ezt követően csökken a terhelés, és akkor kell megugrania az eredményemnek. Egyébként már most sem rossz. Mennyit tud? Mindenki ezt kérdezi, de maradjunk annyiban, hogy már most ki mernék állni versenyezni. A balesetnél a lába is megsérült. Az is teljesen rendbe jött? Egy nagy folt van ugyan a vádlimon, de a mozgásban ez egyáltalán nem zavar. Egyelőre nem gondolkozom azon, mi legyen vele, a plasztikai műtéttel a baleset utáni egy évig úgyis várni kell. Az a fontos, hogy az előírt munkát el tudtam végezni, a súlyt kesztyűben emeltem, dobni tudok, a baleset nyomaival nem foglalkozom. Arra összpontosítok, hogy minél hamarabb visszakerüljek arra a szintre, amelyen voltam, s újra az olimpiai bajnok Virgilijus Aleknát szorongassam.
