STIRLING MOSS
A Formula–1 első évtizedének egyik legmeghatározóbb alakjáról mindent elmond, hogy négyszer lett második és háromszor harmadik a világbajnokságon. Juan Manuel Fangio árnyékában versenyzett, de az áttörés az argentin visszavonulása után sem sikerült. Élő legenda.
BRUCE MCLAREN
Az új-zélandi az ötvenes évek végén mutatkozott be az F1-ben, második teljes szezonjában második lett a vb-n. Közvetlen és önzetlen volt, gyorsasága valószínűleg azért nem eredményezett világbajnoki címet, mert közben lefoglalta saját csapatának megalapítása, és megosztotta figyelmét, hogy Amerikában is versenyzett.
RONNIE PETERSON
A „szuper svéd” a hetvenes évek elején tűnt fel bátor és villámgyors autóvezetésével, a második szezonjában, 1971ben második lett a világbajnokságon. 1973-ban hiába volt a mezőny leggyorsabb embere, műszaki hibái miatt nem lehetett világbajnok. A roppant szimpatikus svéd 1978-ban is ezüstérmes lett, pedig monzai halálos balesete miatt meg sem érte a szezon végét.
