Egy félidőnyi jó futball
Futballra ingerlő, gyönyörű időben kocogott ki a kezdéshez a két csapat. A lelátón nem voltak sokan, de a néhány diósgyőri és hazai szimpatizáns tapssal köszöntötte a főszereplőket.
Aztán hosszú időre elhalkult a publikum – a kocogós tempó tudniillik megmaradt. A Diósgyőr a Csank János által megálmodott és rendszerint eredményes biztonsági játékkal rukkolt ki, elöl Simon Attila, mögötte támadásra készen Kethevoama Foxi, Halidou Douva és az akciókhoz rendre felzárkózó Sipeki István. Veszélyesebbnek is tűnt a vendégcsapat, az MTK pedig nem találta a ritmust, és nem találta korábbi önmagát. Az ősszel megcsodált rövid passzos, szellemes futballból mostanra gyakorlatilag semmi sem maradt.
A kékek visszafogott iramban szőtték akcióikat, és sem Hrepka Ádám, sem Pál András nem duzzadt az önbizalomtól. Így fordulhatott elő, hogy előbbi rendre rossz döntéseket hozott: ha cselezni kellett, térden lőtte a labdával a védőt, ha passzolásra volt lehetőség, trükközni próbált. Pedig istenáldotta tehetségről van szó...
Valami mégis hiányzik most a kékekből. Talán elfáradtak, s alighanem az is igaz lehet, amit Domonyai László klubelnök lapunkban nyilatkozott: a fiataloknál már-már törvényszerű a hullámzó teljesítmény és a visszaesés. Jellemző a mérkőzésre, hogy az MTK a 36. percben veszélyeztetett először, igaz, akkor rögvest gólt szerzett. Pintér Ádám nemcsak a találatért, hanem hatalmas mezőnymunkájáért is dicsérhető, és ez a gól mintha feloldotta volna a gátlásokat az ifjú kék-fehér labdarúgókban. Ettől kezdve már veszélyesebbnek tűnt a hazai csapat, jóllehet a Diósgyőr sem zuhant össze.
A második félidő aztán kárpótolta az addig csak bosszankodó kék-fehér publikumot. Egyenlített ugyan a Diósgyőr, de attól kezdve beindult a kék-fehér gólgyártó nagyüzem, és ekkor már szemre is tetszetős, látványos akciókat láthattunk a pályán. Hol a jobb, hol a bal szélen játszották át a diósgyőri védelmet, és ha a hazai csatárok jobb napot fognak ki, kiütéses győzelem lehetett volna a vége. De így is jogosan szólt a vastaps a mérkőzést követően, és talán azok a kék-fehér szimpatizánsok is elégedetten mentek haza, akik korábban dühödten követelték Garami József lemondását, és a kedvenceket szidták. Pedig ez a csapat megérdemli a türelmet.
Az MTK továbbra is őrzi második helyét, és minden esélye megvan, hogy az UEFA-kupaindulást jelentő második helyet megszerezze.
