Kívül a kontinens elitjén
Négy év után tavaly a Domino, sőt magyar klub nélkül rendezték meg a final fourt – holott hazánk minimum a világ második legjobb pólós nemzete. Tavaly legalább egy sztárcsapat, az olasz Recco ejtette ki Kovács István együttesét, most viszont a Reccóhoz kevéssé hasonlítható görög gárda tette ugyanezt. Hiába erősödött meg az előző idényhez képest a Pireusz, nagyon fájó a pofon, pláne úgy, hogy kétszer verte meg a magyar együttest (11–9). Ha a Domino teszi ugyanezt, mindenki papírformáról beszélt volna, jogosan.
„Volt rá két mérkőzésünk, hogy kiharcoljuk a továbbjutást, ott lett volna a helyünk – szomorkodott a három gólt szerző Biros Péter. – Talán ha a kinti mérkőzésen szorosabb a végeredmény.”
A Honvéd játékosai nem becsülték le a görögöket, hiszen mindvégig ódzkodtak azoktól a véleményektől, miszerint a Vasas, Brescia, Olympiakosz trióból a leggyengébbet kapták – a képességek és a nevek alapján mégis a görög együttes tűnt a legjobb „választásnak”. A kereteket nézve, egyértelmű a különbség a Domino javára. A görögöket két horvát (Andrija Komadina és Tihomil Vranjes nem volt tagja az idén vbgyőztes csapatnak), egy szerb (a válogatott Szlobodan Nikics) erősíti, azonban így is jobb a Honvéd. A nyolc olimpiai bajnokot soraiban tudó magyar bajnok öt pólóst adott a vb-ezüstérmes válogatottnak, míg a Pireusz hatot az idén vb-hatodik hellén együttesbe. Ez is jelentős különbség.
„Nem rossz csapat az Olympiakosz, ha pedig csak a görögöket nézzük, akkor emlékszem én olyan vb-elődöntőre két évvel ezelőttről, amelyen csak hét–hatra tudtunk nyerni. Ha nem játszunk jól, akkor le tudnak minket győzni” – folytatta Biros.
Az emberelőnyök kihasználása sem ment. A pireuszi ötven százalék feletti mutatóval szemben a Kőér utcában tizenkét fórból négy gólt lőtt, ez 33 százalék – kevés az üdvösséghez.
„Erre azt mondom, hogy akciógólokban is jobbak lehettünk volna, most azonban többet hibáztunk. A mérkőzés vége felé nem volt idő az utolsó pillanatig kijátszani a támadásokat, úgymond futni kellett az eredmény után. Vagyis ha esély adódott, lőni kellett, amiben bőven benne van a hibázás lehetősége.”
Három egyre, négy háromra, nyolc ötre (ez a különbség továbbjutást ért volna) is vezetett a Domino, ám előnyét egyszer sem tudta megőrizni. A sziszifuszi küzdelem mintha görcsössé tette volna a magyar együttest, amely a negyedik negyedre már kissé szétesett csapatnak tűnt.
„Dekoncentráltak voltunk, a hajrában elvesztettük a fonalat. Ráadásul az Olympiakosz demoralizáló gólokat lőtt. Szerdán többször is vezettünk két góllal, egyszer hárommal is, akkor kellett volna még egy gólt szerezni, az lehetett volna a kegyelemdöfés, ami lelohasztotta volna a görögök lelkesedését” – fejezte be, már feltételes módban mondandóját Biros.
