Rohamosan fogy a pénz Csepelen

A Csepeli KKE legeredménye sebb versenyzője, a 35 éves Kolonics György egyedülálló egyénisége a sportágnak: még egyetlen magyar kajakozó vagy kenus sem állhatott rajthoz öt olimpián – a kétszeres ötkarikás győztes Peking után ezt is elmondhatja magáról. Úgy tűnik, ez is kevés. A szponzorok sem tolonganak a Hollandi úti csónakház kapuja előtt, és az önkormányzat sem bizonyul megértőnek.

„Lassacskán elfogy a pénzünk – mondta Ludasi Róbert edző, akit láthatóan megviselt az anyagi válság. – Találkoztunk a polgármesterrel, valamint a helyettesével, vázoltuk a helyzetet, de nem történt semmi. Az önkormányzat a Csepel Sportjáért Alapítványt támogatja, amely fenntartja a sporttelepünket, de ez kevés!”

Csepel díszpolgára, Kolonics tavaly a szegedi világbajnokságon is aranyérmet nyert (C–2 1000 méter, Kozmann Györgygyel), de ezért nem kapott semmi anyagi vagy erkölcsi elismerést a kerület vezetőitől. „Régebben legalább küldtek dísztáviratot, de mostanában már ez sem divat – folytatta Ludasi. – Gyuri minden sikerét csepeli színekben érte el, még mindig a világ legjobbja, de a minimális megbecsülés is hiányzik az önkormányzat részéről. Nem tudom a továbbiakban egyedül megoldani a problémákat, és senki sem segít.”

Aki ismeri a kiváló trénert, tudja, a legritkább esetben adja fel a harcot – az élet bármely területéről legyen is szó. Ezúttal azonban elképzelhető, hogy váltani kényszerül. „Mostanában olykor elgondolkodom azon, miért is vagyunk mi Csepelen? – tette fel a kérdést Ludasi Róbert. – Kolonics Gyuri elviszi a világba a városrész nevét, de úgy látszik, hogy ez csak nekem fontos. Ebből elegem van!”

Egyvalami tartja még mindig Csepelen az edzőt és tanítványát: mindketten nehezen váltanak. „Én is ilyen lökött vagyok, szeretem Csepelt minden bújával, bajával, nehézségével együtt” – mondta a szakember.

Ludasi és Kolonics ezer szállal kötődik a jól megszokott környezethez, de a szálak szakadni látszanak…