A mindenkori 1-es
Egyik újságból a másikba kívánkozó hír: a Berliner Morgenpostban meghirdetett szavazáson a szurkolók a Hertha BSC – immár 115 éves – történetének legjobb kapusává választották Király Gábort. Lám, a legtöbb drukker ugyanúgy gondolkodik, mint a kapuvédő berlini edzői: az összeállítás náluk is a nagy védései mellett szürke mackóalsójáról elhíresülő futballistával kezdődik. A BM (félreértés ne essék, a német lapról van szó…) egyébként nem mulasztja el megemlíteni, hogy a magyar légiós a „nép hőse volt”, és idézi a voksok nagy részét begyűjtő játékost is, aki hatalmas megtiszteltetésnek tartja, hogy övé lett a mindenkori legjobbat megillető 1-es számú mez.
A három éve Angliába igazoló, új csapatával, a Burnleyvel a felkészülésnek jövő szerdán nekivágó kapus 1997 és 2004 között 198 Bundesliga-találkozón őrizte a Hertha hálóját, adódik a kérdés: melyik volt a legemlékezetesebb fellépése?
„Nem tudok kiemelni egyet sem – felelte a még Szombathelyen pihenő Király Gábor. – Szerencsére jó mérkőzésekben nem volt hiány, ugyanakkor el kell ismernem, akadt egy-két gyengébb meccs is. Hét év hosszú idő, rengeteg emléket őrzök abból az időszakból, szerintem egy könyvet is megtölthetnék vele. Persze eszemben sincs kiadni ezeket, megtartom magamnak, hiszen az én élményeim, én tudom őket igazán értékelni.”
Mivel a szurkolók csúcsként értékelték a kapus berlini produkcióját, felvetődik az emberben: a 31 éves labdarúgó is hasonló véleményen van? Nos, nem teljesen.
„Nem helyezném pályafutásom élére a Hertha-érát – reagált az érintett. – Az viszont tény, hogy nagyon szép esztendőket töltöttem Berlinben, amely szinte második otthonommá vált. Sokat tanultam, ott váltam érett profivá, ráadásul sikereket is elértünk – minden okom megvan arra, hogy jó szívvel gondoljak vissza karrierem azon fejezetére. A visszatérésem ugyanakkor kizárható, ezt éppen ezen a nyáron tisztáztam Dieter Hoeness menedzserrel. Érdeklődött, ha úgy alakul, aláírnék-e újra a klubhoz, mire rávágtam, hogy nem. A Hertha már a múltam része, a jövőmhöz annyi köze lesz, hogy mint eddig, ezután is szívből szorítok érte.”
Ami még a történethez tartozik: Király Gábor korábbi csapattársa, Dárdai Pál a nyolcadik legtöbb szavazatot kapta a középpályások közül, és néhány voks bizonyítja, hogy a drukkerek nem feledkeztek meg a kék-fehérekkel 1969 és 1972 között szerződésben álló Varga Zoltánról sem.
Úgy fest, ha valahol, akkor Berlinben jó magyar futballistának lenni.
