Ötkarikás politika
Szocsi lesz a téli olimpia házigaz dája 2014-ben, az elemzők szerint főként Vlagyimir Putyinnak köszönhetően. Az orosz államfő a kampány minden állomásán jelen volt, Guatemalavárosban is mindenkihez utat talált egy-két kedves gesztussal. Személyes varázsánál csak az számított többet, hogy Oroszország olimpiai törvényt alkotott, állami garanciát adva a határidők betartására. A szavazás első körében, amikor a NOB érdekelt tagjai nem szavazhattak, Pjongcsang volt a legjobb (36 voks) Szocsi (34) és a kieső Salzburg (25) előtt. A második, végső fordulóban Szocsi (51) négy szavazattal előzte meg Pjongcsangot (47). Az első körben Salzburgot előtérbe helyezők közül tizenegyen voksoltak Szocsira, ez döntött.
A vesztesek képviselői keserűen állapították meg, hogy nem a sport, hanem a politika és a gazdaság szempontjai érvényesültek. Az egykori osztrák síelő, 1976 lesikló olimpiai bajnoka, Franz Klammer úgy vélte, a NOB az új piacok mellett döntött, honfitársát, Toni Sailert (1956ban mindhárom alpesisí-számban ő nyert) pedig elgondolkodtatta, hogy nem sokkal a döntés előtt az orosz Gazprom cég a NOB támogatója lett.
ontja lesz, a jeges eseményeknek otthont adó, a várostól 25 kilométerre lévő Olimpiai Park és a távolabb húzódó Krasznaja Poljana-hegység (sí, bob, szánkó). A versenyek 11 helyszíne közül még csak négy létezik, a tervek szerint a 2010– 2011-es szezonra valamennyi létesítmény elkészül. A költségvetés tervezett végösszege 1.5 milliárd dollár (mai áron: 22.58 milliárd forint), megoszlása: NOBhozzájárulás, tv-jogdíjak (32 százalék), állami támogatás (27.5), magánerő (24), jegybevétel (8.5), egyéb bevétel (8). A magántőkére eső összeget a jelenleg külföldön élő, nagy vagyonú orosz állampolgárok garantálják. A döntés magyar vonatkozása – hozzáértők szerint –, hogy ha Budapest pályázik a 2020-as nyári olimpiára, a volt Szovjetunió területéről nem kell esélyes vetélytárstól tartania a 2013-as szavazáson.
