Hiányzott James Bond

BÁLINT MÁTYÁSBÁLINT MÁTYÁS
2007.07.08. 00:19
Címkék
Elmaradt a csoda: a legjobb négy között a világelső Justine Henint búcsúztató Marion Bartoli Venus Williamsszel már nem bírt a női egyes fináléjában. Az amerikai pályafutása során egyéniben negyedszer lett Wimbledon bajnoka.

Hogy Pierce Brosnanen múlott-e, vagy sem, valószínűleg már sohasem fog kiderülni, de tény, hogy amikor a francia Marion Bartoli észrevette a lelátón a korábbi James Bondszínészt a wimbledoni bajnokság Justine Henin elleni elődöntőjében, addigi siralmas játéka igencsak feljavult, és végül óriási meglepetésre le is győzte a világelsőt 1:6, 7:5, 6:1-re.

„Az első szettben pályán sem voltam, aztán megláttam Pierce Brosnant a királyi páholyban. Csodálatosan néz ki, ő az egyik kedvenc színészem, úgyhogy azt mondtam magamnak, nem éghetek le előtte. Megpróbáltam rá koncentrálni, miatta javítani a játékomon, és most itt vagyok a döntőben – elmondhatatlanul boldog vagyok” – örvendezett a francia, akinek az sem szegte kedvét, hogy a színész a Venus Williams elleni döntőre már nem tudott kilátogatni.

„Kaptam tőle egy aláírt fényképet, és egy néhány mondatos jókívánságot – ennél több nem kell” – mosolygott a 18. kiemelt

Bartoli, aki eddig még a harmadik körön sem jutott túl soha Grand Slam-versenyen.

Finálébeli ellenfele trófeáit ellenben felsorolni is nehéz lenne – elég, ha a három korábbi egyéni wimbledoni bajnokságot említjük. Az utóbbi másfél évben hol sérüléssel, hol a motiváció hiányával, de leginkább mindkettővel bajlódó Venus Williamst saját elmondása szerint húga, a szintén mélyről visszakapaszkodó Serena januári Australian Open-győzelme indította el újra a siker útján, és az angol bajnokság második hetében már hasonlóan ellenállhatatlan játékot nyújtott, mint fénykorában, amikor 2000– 2001 tájékán egyik tornagyőzelmet a másik után aratta.

Az amerikai az idei wimbledoni fináléban is kiválóan teniszezett. Nullára nyerte meg az első játékot, nagyjából előrevetítve, milyen sorsot is szán a nála majdnem egy fejjel alacsonyabb francia lánynak. Bartoli azonban csak az első másfél játékot védekezte végig, kissé felbátorodva már azzal a gyilkos kétkezes fonákkal lőtte le az amerikait a pályáról, amelyiktől Heninnek valószínűleg még hetek múlva is rémálmai lesznek. Williams azonban szépen mozgatta a franciát, aki általában csak üldözte a labdát, és végül kettős hibával bukta el az első adogatójátékát.

Bartoli ezután viszont kicsit közelebb került ellenfeléhez, majd nagy nehézségek árán, elég gyengén szerválva, de egyre jobban játszva 3:0 után nemcsak megnyerte első adogatójátékát, hanem mindjárt a brékelőnyt is visszavette, majd egyenlített meglepve az ennél láthatóan kisebb ellenállásra számító, ráadásul egyet-kettőt hibázó amerikait.

Ekkorra már egymást követték a parádés adogatásfogadások és a hosszú, látványosabbnál látványosabb labdamenetek, mindketten erősen és pontosan ütöttek, változatos megoldásokkal próbálták zavarba hozni a másikat (nemegyszer a „kis” Bartoli futtatta jobbrabalra a „nagy” Venus Williamst – nem akármilyen látvány volt). Ez végül az amerikainak sikerült jobban, aki 5:4 után kicsit agresszívebb játékra váltva két bréklabdához jutott, és a másodikat kihasználva megnyerte az első játszmát.

Williams a második szettet még lendületesebben kezdte, Bartolinak vért kellett izzadnia minden labdamenetért, egyik bréklabdát a másik után hárította, de végül csak meg kellett hajolnia a hihetetlen agresszivitással, pontosan játszó amerikai előtt. 3:0-s hátrányban előbb ő kért ápolást, majd kis gondolkodás után Venus is kihasználta a kínálkozó alkalmat – végül az ő combhúzódását kezelték mármár aggodalmasan hosszú ideig. A kényszerszünet alatt a közönség maradéktalan rokonszenvét élvező Bartoli kissé összeszedte magát (még a centerpálya lelátóján körbefutó hullámzásba is bekapcsolódott, akárcsak a királyi páholy tagjai, beleértve magát a kenti herceget), és nullára nyerte a következő gémet, majd megpróbálta sokat futtatni a kissé lelassult amerikait, ő azonban – némileg spórolva a lépésekkel – kitartott, és 3:1 után már játékot sem engedélyezett a nagyot küzdő, kemény ütésekkel támadó franciának. A meccset végül stílszerűen ásszal zárta le, és boldogan ünnepelt, miközben Bartoli sírdogálva ült le a székére. Pedig a franciának nincs szégyenkeznivalója: a négy között a világelsőt győzte le, és a fináléban is remekül helytállt a füves borítás jelenlegi legjobb játékosa ellen.

Legfrissebb hírek

Lionel Messi visszatér Buenos Airesbe, ezúttal az Inter Miamival

Minden más foci
25 perce

Régi ismerős lett Bárány Donáték új vezetőedzője

Minden más foci
32 perce

NB I: Stronati hosszabbított Újpesten

Labdarúgó NB I
34 perce

NB III: a Vasas simán megverte az SZVSE-t, érdi siker Budaörsön

Labdarúgó NB II
39 perce

Száztízezren a Fradi-meccsen – magyar emlékek a Crvena zvezda-múzeumban

Népsport
45 perce

Dupla Tízes: Kételyek között várjuk az idei utolsó NL-meccseket; kap-e búcsúmeccset CR7?

Magyar válogatott
45 perce

Kiss György: Van, amikor a tanítványunktól is lehet tanulni

Utánpótlássport
51 perce

„Egy játékos kivételével mind készen állunk” – a grúz kapitány a Magyarország elleni NL-meccs előtt

Magyar válogatott
1 órája