Chelsea-nyitány: rekord

Megvan az új rekord.

Sorozatban hatvannégy hazai bajnoki mérkőzését tudta le veretlenül a Chelsea, és mert a Liverpool 1981-ben megállt hatvanháromnál, immáron a Chelsea a csúcstartó.

„Nem tudnám felsorolni az eddigi rekorder Liverpool akkori névsorát, de biztos, hogy a Kenny Dalglish, Alan Hansen, Phil Neal-féle csapat volt az. Az összes fantasztikus játékosuk annak a generációnak volt tagja. Ha pedig mi megdöntöttük a rekordjukat, minden egyes Chelseajátékosnak, aki részt vett e hatvannégy mérkőzésen, jár a tisztelet” – mondta José Mourinho, a Chelsea menedzsere, de arra már nem tért ki, hogy elődje, Claudio Ranieri társulata kezdte meg a sorozatot 2004 tavaszán. Mellesleg igaza volt, valóban a Liverpool nagy generációja építgette az előző nagy sorozatot, de amikor 1980. december 27-én véget ért a széria az Anfield Road gyepén, Kenny Dalglish és Alan Hansen éppenséggel nem játszott – nyert is a Leicester 2–1-re. Ez is jelzi: még a kiemelkedően stabil csapatokon is meglátszik, ha vannak hiányzói, márpedig a Chelsea-ben Michael Ballack, Joe Cole, Andrij Sevcsenko és a csapatkapitány John Terry sem játszhatott a Birmingham ellen sérülés miatt. Ezután nem olyan nagy meglepetés, hogy a Chelsea bizony nemegyszer bajban volt vasárnap, pedig José Mourinho a rekorddöntésnél fontosabb célt tűzött ki a mérkőzés előtt: „Nem hiszem, hogy ünnepelnünk kellene, ha ikszelünk. Tudom, hogy a győzelem, de még a döntetlen is elég a történelmi rekordhoz, de mi trófeákért játszunk, nem rekordokért, úgyhogy a győzelem a célunk.”

A diadal végül meglett, a Birmingham kapusa, Colin Doyle cseppet sem magabiztos produkciójának is hála, így pedig nemcsak a Chelsea, hanem a portugál menedzser is megtoldotta szép sorozatát: a szakember öt éve nem kapott ki hazai pályán aktuális csapatával, ami kilencvenkilenc mérkőzést jelent!

„Nagyon jó találkozó volt ez, mert nemcsak a Chelsea, hanem a Birmingham is jól játszott – mondta José Mourinho. – Persze a feljutók mindig úgy játszanak, mint a bajnokcsapatok. Temérdek lehetőségünk volt, hogy korábban eldöntsük a mérkőzést, úgyhogy sokkal jobban élveztem volna, ha mondjuk négy kettőre nyerünk, hiszen igazság szerint tucatnyi gólt is szerezhettünk volna. Viszont a mai modern labdarúgás sokkal nehezebb, mint a hetvenes-nyolcvanas évek játéka, ezért elképesztő, amit a játékosaim elértek. Minden mérkőzésre, passzra, játékosra emlékszem e veretlen időszakból. Büszkék lehetünk, mert most bekerültünk a történelemkönyvekbe!”