„Mi tiszteljük az ellenfelet” (2)
Folytatás a 4. oldalról
szen semmi okunk rá, hogy le becsüljük a Honvédot. Kollégáim háromszor is elutaztak Magyarországra, hazai pályán, illetve idegenben is feltérképezték a kispestieket, és ezután kijelenthetem, hogy rendelkezünk a szükséges információkkal.
Megosztaná velünk tapasztalatait?
Ugye megértik, ha erre nem válaszolok hosszabban. Elégedjenek meg annyival, hogy erőssége és gyengéje is van a Honvédnak.
A bajnokságot a Hannover otthonában elért győzelemmel kezdték. Hol nehezebb nyerni, Hannoverben vagy Budapesten?
Ki mondta, hogy nyerünk Budapesten?! Persze szeretnénk, de hibáznánk, ha előre elkönyvelnénk a sikert. Biztos vagyok benne, csütörtök este kemény csata vár ránk, a Honvéd erős csapat, keretét jó futballisták alkotják, nem csodálom, hogy vezeti a magyar bajnoki tabellát. És higgyék el, nem az udvariasság mondatja ezt velem, őszintén így gondolom.
A sorsoláson jelen lévő hamburgi vezetők mosolyogva fogadták, hogy a kispesti együttes jutott ellenfélül. Ön is elégedetten dőlt hátra abban a pillanatban?
Ugyan, kérem! Ha valaminek egyáltalán örültem, az az, hogy idegenben kezdjük a párharcot. Az első mérkőzésen olyan eredményt kell elérnünk, amellyel jó eséllyel várhatjuk a visszavágót.
Nem szoktam lekezelni riválisunkat, és ezt játékosaimnak sem engedem meg. Mi tiszteljük az ellenfelet.
Tegyük fel, választhatna: a Hamburggal a Bundesligában vagy az UEFAkupában végez az élen. Melyik diadalra voksolna?
hogy lehet álmodozni, habár a vágyak számítanak a legkevésbé a pályán. Az viszont talán nem hiú ábránd, hogy eredményes szezonban reménykedem – ami felőlem akár bajnoki, akár UEFA-kupa-elsőséggel is végződhet.
