Minden szinten elsők
Nyolc forduló telt el a bajnok ságból, és a Honvéd mind a tizenöt riválisát megelőzi. Hasonló csodát 17 esztendeje láttak Kispesten: akkor a Mezey György vezette együttes rajtolt ilyen jól. Sőt még jobban: második vereségét csupán a 12. játéknapon szenvedte el, nem csoda, hogy 1991 nyarán bajnoki címet ünnepelhetett. Hogy 17 év milyen hosszú idő, jelzi: a BHSE a Ferencvárost, a Pécset, a Vácot és a Veszprémet előzte meg, Magyarország akkori öt legerősebb klubjából manapság csak egy szerepel az élvonalban…
Ahhoz, hogy most listavezetőként írhassunk a Honvédról, a Siófokon szerzett három pont is szükségeltetett. Igaz, ha valaki a végeredmény ismerete nélkül találkozik szombat este Supka Attilával, meg nem mondja, hogy győztes együttes edzőjével hozta össze a sors: az elégedetlen szakember szobrának nyugodtan modellt ülhetett volna.
„Azonkívül, hogy nyertünk, más okom nemigen volt a boldogságra – ismerte el a tréner. – Gólokkal kellett volna győznünk, ehelyett nehézzé tettük magunknak a meccset. Nem állítom, hogy szenvedtünk, hiszen rengeteg helyzetet dolgoztunk ki, csakhogy amíg azokat elpuskáztuk, ellenfelünk vezetéshez jutott. A második félidőben szerencsére sikerült fordítanunk, talán azért is, mert újabb támadókat vetettünk be. A szünetben vacilláltam, hogy Palásthy Norbertet vagy Dieng Cheikh Abasst állítsam-e be, végül előbbire esett a választásom, mert éreztem, benne van egy gól. A gólpasszát már nem éreztem, de ennél nagyobb tévedésem sose legyen…”
Az elmúlt két hétben több futballistáját is nélkülözte Supka Attila: Ivancsics Gellért és Debreceni András az U21-es, illetve az U19-es válogatottal készült, míg Genito játékára Mozambik nemzeti együttesében, Abrahaméra és Benjaminéra Elefántcsontpart olimpiai csapatában számítottak, néhányan pedig kisebb-nagyobb sérülésüket kezeltették. Hercegfalvi Zoltánnak nem voltak egészségügyi panaszai, edzett is becsülettel, ám három sárga lapja miatt nem léphetett pályára Siófokon – futballozott helyette a Honvéd B-ben a Csongrád elleni NB III-as bajnokin. Az edző amondó, a harmadosztályban is nagy a sérülésveszély, mert nagy a csata.
Ez persze semmiség a bajnoki címért folyó harchoz képest – vethetjük fel e helyütt már csak azért is, mert sokan az aranyérem egyik várományosaként emlegetik a Honvédot.
„Ugyan, kérem, mindössze nyolc forduló telt el, felesleges az első helyről beszélni – reagált a témában járatos, a Debrecennel korábban kétszer ünneplő szakvezető. – Természetesen az a célunk, hogy minél előrébb végezzünk, ennek megfelelően tesszük a dolgunkat, azonban az őszi szezon vége is messze van még, nemhogy a bajnokságé. A télen szeretnénk egy-két poszton megerősíteni a gárdát, ha sikerül, és még akkor is előkelő pozíciót foglalunk el, visszatérhetünk erre a kérdésre. Addig elégedjenek meg annyival: ahhoz képest, hogy esztendeje, amikor Csepelen küszködtünk, gyakorlatilag köpködtek minket, ma vezetjük a tabellát. Ez azért előrelépés, nem?”
De.
