Nevezetesen az, hogy az elkövető rendőr volt.
Ahogy vasárnap délben terjedt a hír, úgy lett az olasz futballszurkolókon egyre inkább úrrá a hazánkban Simon Tibor elveszítése után tapasztalt általános rendőrellenes hangulat. „Gyilkosok, gyilkosok!” – skandálták országszerte a különböző, egyébként sok esetben egymással ellenséges viszonyban álló táborok, és a verbális ellenszenv több helyen erőszakos cselekményekbe is torkollott. A San Siro mellett már késő délelőtt elkezdtek gyülekezni az Inter rajongói, akik közül előbb csak több százan, később már mintegy ötezren gyalázták a rendfenntartókat, és a feszült hangulatú utcai tüntetés során néhány pofon is elcsattant, egy operatőrt pedig megrugdaltak a huligánok. A légkörre jellemző volt az a transzparens, amely azt sérelmezte, hogy amíg februárban egy rendőr halála után minden futballeseményt töröltek, addig most egy szurkoló végzetes balesete nem ért meg ennyit az elöljáróknak.
De nemcsak Milánóban, hanem Bergamóban, Parmában, Torinóban, Reggio Calabriában és Sienában is szidták (és inzultálták) a rendőröket, akik több helyen csak könnygáz bevetésével tudták megfékezni az indulatokat. Érdekes módon az általános harag nem maradt a labdarúgás berkein belül: az Armani Jeans Milano–Cimberio Varese kosárlabdameccsről a hazai szurkolók tiltakozásképpen kivonultak, a vendégek pedig kórusban „gyilkosozták” az eseményt biztosító rendőröket, miután értesültek az arezzói balesetről.
A biztonsági előírásokat nehéz tovább szigorítani
És hogy mik lehetnek a Laziodrukker halálának következményei?
Miután a kemény fellépés eltökélt hívei az utóbbi hónapokban már szinte minden puskaporukat ellőtték, így kénytelenek vagyunk elhinni azokat az információkat, amelyek szerint egy ideig egyetlen mérkőzésre sem engednek be vendégszurkolókat.
Innen pedig már csak egy lépés a Cataniában meggyilkolt Filippo Raciti özvegyének, Marisa Grassónak a javaslata, aki szerint egyszerűen be kellene zárni az összes stadiont...
