A török válogatott játékosai még mindig a bravúros norvégiai siker hatása alatt állnak, de már minden idegszálukkal a szerdai, bosnyákok elleni utolsó, a továbbjutás szempontjából létfontosságú selejtezőre próbálnak összpontosítani. A válogatott és annak szövetségi kapitánya, Fatih Terim oslói bukására számító török médiumok szerint a labdarúgócsapat győzelme olyan időpontban jött, amikor az egész ország nehéz időszakon megy keresztül – súlyos a feszültség a török–iraki határon –, s ilyenkor nincsen jobb közérzetjavító egy-egy sikernél. A 2002-es világbajnokságon bronzérmes, de a 2004-es Eb-ről lemaradó válogatott esetleges kontinensbajnoki részvétele pedig még inkább feledtetné a hétköznapok nehézségeit. Törökországban imádják a futballt, ezért a lapok túláradó lelkesedéssel fogadták a Norvégia felett aratott 2–1-es győzelmet s a már-már elveszettnek hitt lehetőséget a továbbjutásra. Az egyik sportújság a válogatott tagjait a modern török köztársaság alapítója, Musztafa Kemál Atatürk gyermeiként aposztrofálta, egy másik pedig egyenesen a török függetlenségi háborúval felérő tettel tenné egyenlővé az Eb-szereplés kiharcolását. Ehhez a „félholdasoknak” nem kell mást tennük, mint Isztambulban legyőzniük Bosznia-Hercegovinát – ám sokszor a kötelező feladatokat a legnehezebb megoldani. Tudja ezt jól Nihat Kahveci, a novégok elleni győztes gól szerzője is. „Nem jutottunk még ki az Eb-re, de már csak egyetlen lépesre vagyunk tőle – mondta a támadó. – Ha ugyanazt az egységes, hittel teli játékot nyújtjuk a bosnyákok ellen, mint Oslóban, nem érhet bennünket meglepetés. Bármilyen akadályt képesek vagyunk ugyanis leküzdeni, ha igazán hiszünk benne.”
