A poklot kell megidézni!

Négy évvel ezelőtt senki sem hitte volna, hogy a Fenerbahce nyerőt húzott egy voltaképpen ismeretlen brazil irányító szerződtetésével. Ehhez képest a Cruzeirótól megvett, ma már 30 éves Alex egyértelmű vezéregyéniség (még Roberto Carlos jelenlétében is), két bajnokságot nyert, érdemei elismeréseképpen pedig háromszor is a Süperlig legértékesebb játékosának választották. Ennek fényében aprópénznek tetszik az érte kiadott hárommillió font.

A Fenert bátran nevezhetjük a BL meglepetéscsapatának, s ebben Alexnek is elévülhetetlen érdemei vannak. A 48 válogatottságig jutó futballistát igazi nagyságok méltatják, az 1970ben világbajnokságot nyerő Tostao például a hozzá leginkább hasonlító modern játékosnak nevezte. Remek bal lábának köszönhetően futószalagon szállítja a gólpasszokat – a BL-ranglistát hat assziszttal vezeti –, emellett életveszélyesek a szabadrúgásai és pontosak a szögletei, s a góllövéssel sincsenek problémái, a bajnokságban már 12 találatnál jár. Legutóbb duplájával egyedül döntötte el a Besiktas elleni rangadót.

Ennek fényében nem meglepő, hogy az ellenfél edzői külön őrzőt állítanak rá, akik közül például a sevillai Christian Poulsennek és az interes Esteban Cambiassónak is meggyűlt vele a baja. A játékosként legendás Zico azt nyilatkozta, még sohasem dolgozott ilyen fineszes futballistával, majd hozzátette: Alexnek erős kezű edzőre van szüksége, aki képes kihozni belőle a maximumot.

Alex szavai azt sejtetik, hogy a korábbi klasszis ilyen. „Az én generációmnak ő volt a legnagyobb – méltatta főnökét a karmester. – Hiába találkozunk rendszeresen az edzéseken, még most sem tudom elhinni, hogy gyerekkori példaképemmel dolgozhatok együtt.” Kritikusai közben azt vetik a szemére, hogy lassú és nem képes nagy nyomás alatt játszani, de időnként heves vérmérséklete is bajba keveri.

Ahogyan sokan, úgy Alex is a Sükrü Saracoglu Stadion hangulatában bízik, hiszen tudja, a török drukkerek által keltett pokoli hangulat hatalmas lökést adhat a visszavágó előtt előnyre sóvárgó csapatnak. A remény nem tűnik alaptalannak, főleg úgy nem, hogy az Anderlecht elleni selejtezőt is figyelembe véve a sárga-kékek mind az öt hazai BL-meccsüket (Anderlecht 1–0, Inter 1–0, PSV 2–0, CSZKA Moszkva 3–1, Sevilla 3–2) megnyerték. „A napokban beszélgettünk Roberto Carlosszal, és bár mindketten sok helyen játszottunk, abban egyetértettünk, a Fener-szurkolók buzdítása semmihez sem fogható – vélte a légiós. – Iszonyatos hangzavart keltenek, végig a csapat mellett állnak, egyértelmű, hogy ők a világ legjobb drukkerei.”