"Ricardo" Alexandre Martins Soares Pereira portréja

Az ottani szokásoknak megfelelően meglehetősen terjedelmes nevű futballista az Unidos de Lisboa nevű kiscsapatban kezdett el védeni, 18 esztendős volt, amikor felfigyelt rá a helyi Boavista. 1995-ben már a nagyok keretéhez tartozott, de csak 1997 februárjában játszhatta le első bajnokiját a Sakkosok között. Sérgio Leite és a kameruni William Andem voltak vetélytársai, s bár a kupagyőzelemben döntő része volt, sőt, az ifjúsági válogatottba is bekerült, csak 1998-ra harcolta ki a stabil csapattagságot (amit hamarosan el is veszített).

Két sérülésekkel és kispadozással dúsított idény után a lehető legjobbkor került vissza a kezdőbe, hiszen a Boavista 2001-ben óriási meglepetésre bajnok lett - arrafelé nem sok csapatnak sikerült a Porto-Sporting-Benfica triumvirátus elől elhozni az aranyérmet! 2000 júniusában Oliveira szövetségi kapitány bedobta a mélyvízbe a nemzeti csapatban is, az írek ellen, sőt, a 2002-es vb-selejtezőkre kezdőkapussá lépett elő! Balszerencséjére Vítor Baia felépült sérüléséből a világbajnokságra, emígyen hősünk a kispadról izgulhatta végig a luzitánok szégyenletes ázsiai szereplését.

Klubjában kárpótolta magát, hiszen egészen az UEFA-kupa elődöntőjéig meneteltek, köszönhetően 11-es hárításban mutatott jártasságának. 2002 ősze óta, amikor Felipe Scolari átvette a válogatott irányítását, stabilan élvezi a kapitány bizalmát. 2003 nyarán idejét érezte a váltásnak s kétmillió euró ellenében aláírt öt évre a Sporting Lisszabonhoz, majd a hazai rendezésű Eb-n hőssé avanzsált kiváló védéseinek köszönhetően. Az angolokat egyenesen megbabonázta a tizenegyespárbajban: 5-5-nél kivédte Darius Vassell lövését, majd maga vette be David James kapuját.

A Sportinghoz egészen 2007-ig hűséges maradt, holott csak egy hazai kupagyőzelmet és egy UEFA-kupa-döntőt ért el a zöld-fehérekkel. 11 vb-selejtező után a németországi tornán is remekelt, hiszen végig kiválóan védett, talán csak a bronzmérkőzésen hibázott az egyik gólnál. Ismét borsot tört az angolok orra alá, hiszen a tizenegyespárbajban csak egyszer kapitulált ellenük, az elődöntőben is csak centiméterek hiányoztak, hogy hárítsa Zinedine Zidane büntetőjét.

31 esztendősen idejét érezte, hogy kipróbálja magát külföldön is, így elfogadta az érte hárommillió eurót sem sajnáló Real Betis ajánlatát. Az összes Eb-selejtezőt végigvédte, s bár jó néhányszor bizonytalankodott, kiszoríthatatlan a portugál válogatott kapujából.

2003 májusában a Beira Mar elleni bajnokin is gólt lőtt, természetesen tizenegyesből.