Balzsay Károly érthető elégedettséggel nyugtázta, hogy először sikerült megvédenie interkontinentális bajnoki övét, és ezzel közel került a július 5-i fellépéshez. A nagyközépsúlyú bunyós már vasárnap visszatér Hamburgba, napokon belül hozzáfog a költözéshez, és közben várja, hogy eldőljön, lesz-e még fellépése a nyári szünet előtt.
Hitt még abban, hogy le tudja ütni Tarvydast?
Á, már lemondtam róla. Ugyanúgy, mint Budapesten José Hilton Santos ellen. Aztán hirtelen jött egy ütés, és puff, lent is volt a srác. Nem volt olyan látványos, mint Santos ellen, de erőt merítettem abból, hogy láttam letérdelni. Utána már könnyebb volt. Mentem előre, és lefiniseltem.
Elégedett volt a produkciójával?
Az összefejelést leszámítva igen. Nem volt rossz, az meg külön öröm, hogy ilyen későn is ki tudtam végezni.
Kívülről úgy tűnt, óvatosan kezdett.
Inkább azt mondom, tudatosan. Semmit sem akartam elkapkodni, tizenkét menetre készültem, és készen álltam arra, hogy végig is bokszoljam. Persze nem akartam, mert tudtam, mennyire izgul értem a feleségem, és meg akartam nyugtatni.
Mennyi hasznot húzott abból, hogy Tarvydasszal korábban már kesztyűzött?
Legalább nem ugrottam az ismeretlenbe. Tudtam, hogy jönni fog előre, hogy nem mindig én irányítok, ami nem is volt baj, legalább szoktam ezt is. Kell a változatosság, nem akarok én mindig ugyanolyan ellenfelekkel bokszolni. Csak a győzelmekben szeretem az állandóságot. ½
