Papírprofizmus a ZTE-nél
Egyet aludva a nyilatkozatára továbbra is fenntartja a szavait?Egyet aludva a nyilatkozatára továbbra is fenntartja a szavait?
Természetesen – mondta a ZTE vezetőedzője, Supka Attila. – A hétfői regenerációs edzés előtt a játékosoknak is elmondtam, néhányukban nagyot csalódtam. Becsapva érzem magamat, hiszen nem azt kapom vissza tőlük, mint amit akkor nyújtottak, amikor szerződésükért harcoltak.
Konkrétan mire gondol?
A nyáron nálunk is nagy volt a jövés-menés, egymást váltották a próbajátékon szereplő labdarúgók, és nekünk roppant kevés időnk volt dönteni, ki menjen és ki maradjon. Talán nem választottunk mindig jól, de most azt látom, hogy akik akkor az edzéseken és az előkészületi mérkőzéseken mindent megtettek szerződésükért, most legfeljebb a töredékét nyújttják annak, amit akkor teljesítettek.
Ezek szerint csak az újoncokkal elégedetlen?
Nem, igaz ez olyanokra is, akik már régebben Zalaegerszegen játszanak, és a felkészülési időszakban jól teljesítettek, hogy az új edzőnél is helyük legyen a csapatban, azóta viszont csalódást okoznak. Úgy gondolom, hogy ha valaki légiósként odakerül a klubhoz, minden egyes edzésen és meccsen tudása javát kell adnia. Ha egy magyar külföldre megy, és nem törekszik a maximális teljesítményre, hamar elköszönnek tőle, számos példa bizonyítja ezt.
Tehát elsősorban az idegenlégiósokban csalódott? Egy zalai lapban mindenesetre őket bírálta igen élesen.
Nem szeretném rájuk kihegyezni a mondandómat, az újságnak pedig azt nyilatkoztam, hogy légióst csak akkor szabad igazolni, ha erőssége lehet a csapatnak, kiegészítő embereket nem kell külföldről idehozni. Mint már említettem, a mi légiósaink nyári produkciói azt ígérték, megfelelnek ennek a kritériumnak, ám az ígéretek eddig nem teljesültek. Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy gyakran rákényszerülünk olyan labdarúgók szerződtetésére is, akik másutt legfeljebb a második vonalba tartoztak.
Ez nem önökön múlik a leginkább?
Ez elsősorban anyagi kérdés. Olyan külföldieket, akik hazájukban a legjobbak közé sorolhatóak, magyar egyesület nem tud megfizetni, így aztán kénytelenek vagyunk alább adni az igényeket, sajnos azért, mert a hazai kínálat gyakran még ennél a szintnél is szegényesebb.
Öt mérkőzésből kettőt megnyertek, ugyanennyit elveszítettek, egyszer pedig döntetlent játszottak. A nyáron hangoztatott dobogós tervekhez képest ez mennyire rossz kezdés?
Szerintem nem vészes a helyzet, kis szerencsével lehetne több pontunk is. A csapatépítés még nem fejeződött be, sok az új labdarúgó, akiket még össze kell csiszolni egymással, és többen is hosszú kihagyás után érkeztek Zalaegerszegre, s maradéktalanul még nem hozták be lemaradásukat. Próbálom megtalálni azt a magot, amelyre lehet építeni, és már most keressük azokat a futballistákat itthon és külföldön, akikkel a télen megerősíthetjük az együttest.
Az öltözőben nevesítette is a kritikáját?
Igen. Már az elején megmondtam a játékosoknak, hogy csak a kíméletlen őszinteségnek van értelme, a vélemények elhallgatásával vagy a mismásolással jottányit sem lépünk előre. Más kérdés, hogy kifelé bizonyos elvi korlátok figyelembevételével megvédem futballistáimat, de az öltözőn belül mindenki pontosan tudhatja, mit gondolok róluk.
