Parádés pontszerzés a kisvilágbajnokságon

„A leggyorsabb negyvenesnek” – olvasható a plakáton, amelyet az élmezőny összes tagja szignált, s amelyet ifjabb Tóth János kapott rajongóitól 40. születésnapjára (pénteken ünnepelte). Az idézet az IRC-sorozat összetettjében vezető Nicolas Vouilloztól származik, s azt bizonyítja, hogy a hétszeres magyar bajnok gyorsaságát nemzetközi szinten is elismerik – a versenyzőtársak is. S ez a legnagyobb dicséret.

Ifjabb Tóth pedig végre bizonyítani is tudta, hogy nem kopott meg a tudása, hogy még mindig hihetetlenül gyors. A rengeteg viszontagság után, amely azóta érte, hogy kilépett a nemzetközi porondra, most pontokat szerzett – rögtön hármat is!

„Ha a rajt előtt felajánlják, szó nélkül elfogadtam volna ezt a helyezést – mondta Janika. – Sűrű volt a mezőny, legalább tíz esélyes volt a győzelemre, úgyhogy elégedettek lehetünk a hatodik pozícióval. Persze még mindig van mit tanulnunk az autóról, de most végre minden összejött. Pontokat szereztünk, ráadásul igazán nehéz versenyen. Nagyon örülök!”

A magyarokat a nap folyamán többször is kísérte helikopter (az egyik kanyarból a másikba érkezvén éppen szemben találták magukat vele...), mivel mindenki kíváncsi volt, vajon az idén már két versenyt is nyerő Luca Rossetti utoléri-e őket. Janika azt hitte, hogy igen, gratulált is, aztán kiderült, hogy fordítva kellett volna történnie. Ugyanis az olasz, akinek szombaton gondja volt, jócskán mögötte maradt. Azért ez nem mindennapi! Persze kellett hozzá a tökéletes technikai háttér s a tökéletes összhang a páros két tagja között. Csakúgy, mint Bútor Róbert és Tóth Imre között – a suzukis kettős a kategóriája (Super1600) harmadik helyét harcolta ki, két helyi „vagány” mögött, akik közül az egyik, bizonyos Jozef Beres (vagyis Béres József) gyakran megfordult a világbajnoki mezőnyben is. Ráadásul úgy ismerte a pályát, mint a tenyerét, miközben Bútor most járt itt először. Azért a végén „kiszaladt” két figyelemfelkeltő eredmény: az utolsó két gyorsasági szakaszt megnyerte a páros.

„A végén mentünk a legjobban, de a szakaszgyőzelem nem ennek köszönhető, hanem annak, hogy az előttem lévők már nem vállaltak rizikót, mi pedig jól letaláltunk a pályán – mondta Bútor. – Valamiért a végére éreztem rá a ritmusra, bátran mentünk, de kellett is, mert támadtak a mögöttünk jövők. Doppingoltak a magyar drukkerek is, olyan volt, mintha otthon versenyeztünk volna, ennek is köszönhető a dobogós helyezés.”

Eredmények a 24. oldalon