Extra nyitó tánc
Svédországban még mindig él a hiedelem: ha Henrik Larsson egészséges, és a „feje” rendben van, a válogatottat nem érheti nagy baj.
Az együttes Albánia és Magyarország elleni világbajnoki selejtezőjére nevezett keret tagjai közül a legnagyobb figyelem ezért a 36 éves Larssonra összpontosult, a támadó sorsa ugyanis az átigazolási időszak utolsó pillanatáig kétséges volt. A 99-szeres válogatott csatár végül a kiszámíthatóságot választotta, így a Tottenham, az Everton, a Celtic és a Feyenoord ajánlatát visszadobva úgy döntött, a Helsingborgnál marad. Elsőre talán furcsán hangzik, de a csapatkapitány ügyének rendeződése közvetve a válogatott számára is biztonságot, nyugalmat hozhat.
Ami a többieket illeti: a szövetségi kapitány még nem tudja, számíthat-e a combsérülés után lábadozó Anders Svensson játékára. A középpályás gyógyulása a jósolt ütemben halad, ám ügyében a végső szót az együttes orvosa, Anders Vallentin mondja ki. Ha már a serülésekről beszélünk, ejtsünk szót a hiányzókról is! Kimaradt a keretből a Bolton első bajnoki mérkőzésén négy hétre kidőlő Johan Elmander, és a hosszú sérülése után meccshiánnyal küszködő Erik Edman. Ha egészségesek lennének, minden bizonnyal megkapták volna a meghívót – a fiatalokkal szemben ugyanis még mindig előnyt élveznek.
A svéd stáb természetesen a Magyarország–Dánia mérkőzést is figyelemmel követi, a Puskás Ferenc Stadion lelátóján a volt válogatott csatár, jelenleg szövetségi edzőként dolgozó Thomas Sjöberg tanulmányozza majd a szerdai ellenfelet.
Lagerbäck ugyanakkor nem szalad elébe az eseményeknek, a magyar válogatott Montenegró és Görögország elleni találkozójának videofelvételét csak a svédek albániai összecsapása után tekinti meg. Máskülönben jól ismeri a magyar játékosokat; nemrég személyes beszélgetés keretében külön kiemelte Gera Zoltánt, Juhász Rolandot, Huszti Szabolcsot és Dzsudzsák Balázst. (Utóbbi futballista nevét teljesen hibásan ejtette, noha a magyar légiós a PSV-ben a svéd kapus, Andreas Isaksson csapattársa.)
„Két nehéz mérkőzésre számítok, valószínűleg Tiranában és Stockholmban is meg kell majd izzadnunk a győzelemért – nyilatkozta a kapitány. – Mindkét ellenfelünk holland kapitányát, az albánokat irányító Ari Haant és a magyarokat vezető Erwin Koemant is nagyra tartom.”
Ha hihetünk a svédek felkészüléséről szóló híreknek, Lagerbäck az „egy lépes előre – két lépes hátra” táncot járatja csapatával a soron következő két mérkőzésen. Legalábbis ennek a táncnak a dallama szivárgott ki a svéd szálló videoszobájából, ahol a játékosok és a vezetők újra megnézték a Svédország–Franciaország (2–3) barátságos mérkőzést, s értékelték a 3–5–2-es játékrendszer előnyeit és hátrányait. A következő eredményre jutottak: Lagerbäck kitart a 3–5–2 mellett, de óvatosan alkalmazza, a támadó szellemű felállás sikerességében kételkedő Olof Mellbergnek pedig megígérte, hogy a középpálya szélein két olyan játékos szerepel majd, aki adott esetben gyorsan vissza tud hátrálni (valószínűleg Behrang Safarira és Mikael Nilssonra gondolt). Ha valaki nem értené: az elgondolás szerint a csapat a támadó hadrendből hihetetlen sebességgel képes lesz átállni védekező üzemmódba. És így az újítás ellen kézzel-lábbal tiltakozó, arról a kapitányt lebeszélni próbáló Mellberg álma is teljesülhet, hiszen a meccs bizonyos pillanataiban a sárga-kékek 5–3–2-t fognak játszani, vagyis három helyett öt hátvéddel védekeznek. A svéd sportsajtó ugyanakkor biztos benne: a hátrálásra aligha lesz szükség az olyan „gyenge” válogatottak ellen, mint Albánia, Magyarország vagy Málta. Portugália és Dánia ellen azonban hasznosnak bizonyulhat a taktika.
