Miközben az ausztrálok dekla ráltan ezredik érmükre hajtanak
– a rajt előtt 908 dobogós helynél tartottak a paralimpiai játékok kettő híján fél évszázados történetében –, a magyarok termése összesítve 109 volt az eddigi seregszemléken, és ebből 35 az arany. Gömöri Zsolttól, a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) elnökétől úton-útfélen azt kérdezték Peking előtt, hogy meglesz-e a 36., pontosabban, hogy vajon kijut-e egyáltalán nekünk is a legnemesebb fémből, mert arany nélkül hazajönni… Emlékezzünk csak a nemrég véget ért olimpia egyre nyomasztóbb hangulatára, amikor telt-múlt az idő, és nekünk még mindig nem volt győztesünk – Vajda Attila a 14. napon szerezte meg az első pekingi bajnoki címünket. Pedig a mai modern sportban, amikor a világ mindegyik táján óriási a konkurencia, és szó sincs már szűk elitről, minden egyes apró sikert meg kell becsülni...
Hát még az ilyen nagyot!
Sors Tamás ugyanis semmit sem bízott a véletlenre, és már az előfutamok során visszaszerezte a világcsúcsot ausztrál riválisától kedvenc számában, a 100 méteres pillangóúszásban – döbbenetes, 59.38-as idejével több mint egy másodpercet javított az idén márciusban felállított 1:00.44-es rekordon, és ezzel természetesen az első helyen került be a helyi idő szerint este nyolc óra, magyar idő szerint délután kettő után kezdődő fináléba. Sors ott is világcsúcsot ért el! Végig vezetve további négy századot javított a legjobb időn, elsőként ért a célba az első versenynap utolsó előtti úszódöntőjében. Bár a legjobb nyolc közé a harmadik eredménnyel bekerülő nagy rivális, az exvilágcsúcstartó Matthew Cowdrey megszorongatta, délelőtti idejével is nyert volna. Így azonban kiderült, hogy vannak még tartalékai, ás hogy jó versenyzőalkat. Érdekesség, hogy a harmadik helyezett, a kínai Kuo Cse is a régi rekordon belül teljesített.
„El sem tudom hinni, hogy sikerült! – nyilatkozta az eredményhirdetés után Sors a távirati irodának. – Amikor beértem a célba, csak azt tudtam, hogy az első vagy a második helyen végeztem. Lassan vettem le a szemüvegem, és vártam, hogy megjelenjen a végeredmény az eredményjelzőn. Hihetetlenül boldog vagyok, gyönyörű ez az érem, és elég jó súlya van, de ez nagyon kellemes teher. Még négy számban indulok, ezért egyelőre nem lesz nagy ünneplés. Ebben a számban vagyok a legjobb, de a többiben is szeretnék bejutni a döntőbe. Az biztos, hogy óriási lökést ad ez a siker a folytatáshoz.”
Azt meg csak mi tesszük hozzá, hogy alighanem nemcsak neki, hanem az egész magyar csapatnak.
Ami a többiek szereplését illeti a nyitó napon a mieink közül: a másik öt úszó közül hárman jutottak még be a nyolcas döntőbe, ahol Csúri Ferenc ugyancsak 100 méter pillangón, de az S8-as kategóriában végül a hetedik lett, Ráczkó Gitta (SM7) és Becsey János (SM7) pedig 200 méter vegyesen senkit sem tudott megelőzni a fináléban. Utóbbit ráadásul szabálytalan forduló miatt ki is zárták, míg Engelhardt Katalin (S5) 100 méter gyorson a kilencedik, Illés Fanni (SM6) 200 vegyesen a 13. időt érte el az előfutamok során. Sportlövészetben Gurisatti Gyula 34 induló közül 551 körrel a 25. lett 10 méteres légpisztolyban, asztaliteniszben az egyetlen vasárnap versenyző magyar, Csonka András 18 perc alatt 3:0ra kikapott a kínai Csen Kangtól első csoportmérkőzésén, végül bocsában – amely az egyéni küzdelmekkel kezdődött – Béres Dezső egy győzelemmel és egy vereséggel még negyeddöntős lehet, Gyurkota József viszont két sikertelen párharca után sajnos már nem.
Hétfőn (is) hat úszónk száll vízbe, köztük 100 gyorson Sors is, folytatódik az asztaliteniszezők egyéni versenye, emellett a 81 kilós Vincze Gábor révén elkezdődik számunkra a cselgáncs, Pegán Zoltán pedig Csingtaóban, a vitorlázók között igyekszik helyt állni.
