Jó csatár nélkül nincs semmi esélyünk (folytatás)

Erwin Koeman mivel (kivel) gazdálkodhat? Egy középpályással (Huszti Szabolcs) és két, a magyar átlagból is éppen csak kiemelkedő csatárral (Torghelle Sándor és Rudolf Gergely). Stockholmban talán a kapitány is végleg belátta, valamit sürgősen ki kell találnia. De mit?

Olyan rendszert még nem találtak ki, amelyben ne lenne szükség legalább egy csatárra. Válogatottról lévén szó, új játékost igazolni nem tud a holland edző, a honosítás pedig nem egyszerű dolog.

Tudjuk, Erwin Koemant még a hideg is kirázza Németh Krisztián neve hallatán. A szakember Stockholmban ezredjére is leszögezte, semmi baja sincs a Liverpool légiósával, de egyelőre a felnőttek közt semmi kiugrót nem nyújtott, így már a kérdést sem érti, miért követelik annyian a válogatottba. Elismeri Németh Krisztián tehetségét, de úgy érzi, az ő ideje két-három év múlva jöhet el. Normális esetben így is lenne, na, de ez, mint tudjuk, nem az... Úgyhogy kapitány úr, elnézve a jelenlegi helyzetet, talán Németh Krisztián is megérne egy kísérletet. Igaz, a csatár jelenleg sérüléssel bajlódik, ám ha felépül, s újra jó erőben lesz, miért ne lehetne egy meghívót neki is postázni. Nem állítjuk, hogy ő egy csapásra megoldaná a válogatott csatárgondjait, és hogy ha pályára küldené Erwin Koeman, nyomban hármasával rugdosnánk a gólokat, de a magyar futball szempontjából mindenképpen jó lenne, ha egy ilyen kivételes tehetségű fiatalember szép lassan megszokná a válogatott hangulatát. Hosszú, de – ki tudja... – talán rövid távon is ő lehet az egyik megoldás.

A döntést azonban Erwin Koeman hozza meg, neki kell kitalálnia, ki lesz a válogatott megmentője. Október 11-én világbajnoki selejtezőn fogadjuk Albániát, 15-én pedig utazunk Máltára. Ha ezen a két mérkőzésen is csupán egy gólt lövünk, lehúzhatjuk a rolót.

És akkor újra jöhet majd a kísérletezgetés ideje...