Gólok? Passz…
Szuperrangadót rendeztek a francia hokibajnokságban, a Ligue Magnusban. Az eddigi listavezető Angers volt a három magyar légióst, Vas Mártont, Szélig Viktort és Ladányi Balázst felvonultató Briancon vendége. A legutóbbi évad ezüstérmese 5–2-re nyert, Ladányi – menetrendszerűen – gólpasszt adott.
Ez idáig a góllövésben nem jeleskedtem, hiszen kétszer találtam a kapuba, viszont van hét asszisztom – mondta Ladányi Balázs. – Az Angers elleni siker fontos állomás, mert élre álltunk, de messze az alapszakasz vége, még nincs itt az ünneplés ideje.
Azért az éllovast kiütni mégsem lehetett rutinmunka.
Az eredmény kissé megtévesztő, tudniillik az ötödik gól előtt a vendégek levitték a kapusukat. Az Angers elszántan küzdött, de kettős előnyből sem tudott faragni a hátrányán.
Pompás sorozatban vannak: mióta a nyitányon kikaptak a címvédő Rouentól, zsinórban hétszer nyertek.
Muszáj menetelnünk, mert az idén hetvenöt éves a klub, s eddig még egyetlen trófeát sem gyűjtött be. A bajnokság vagy a két kupasorozat valamelyikének megnyerése a cél. Egyelőre jó úton haladunk.
Akkor kérdezni sem kell, hogy érzi magát.
Lebegek a boldogságtól, mióta szeptember tizenegyedikén megszületett Balázs fiam. Csak a könyökfájdalom, csak azt tudnám feledni…
De hát májusban operálták meg!
Sajnos mégsem tökéletes a kezem. Ért a botokhoz?
Nem mondanám.
A lényeg, hogy augusztusban, kímélendő a könyökömet, fabotra váltottam, de három hét kínlódás után feladtam. Aztán a tavalyi ütő puhább változatával kísérleteztem, ám azzal nem lehetett normálisan lőni. Most megint a megszokott típust használom, amely hatalmasakat „rúg” a lövéseknél, azaz csöppet sem könyökbarát. Orvosolható lenne a probléma, de Franciaországban nem injekciózzák a játékosokat; jobb híján marad a krémezés meg a jegelés.
Kihúzza így az évad végéig?
Bízom benne. Bár amíg a kupákban versenyben vagyunk, hetente három fellépésünk van; nem éppen wellnesstempó.
Főleg, hogy november elején olimpiai selejtezőt vív a válogatott.
Már alig várom, hogy otthon legyek. Repülök haza! Pontosabban autózom. November első napján elbuszozunk a Mont Blanc-hoz egy bajnokira, meccs után viszszajövünk Brianconba, aztán autóba pattanok, s irány Budapest!
Szép túra lesz…
Van olyan ellenfelünk, amelyhez tizenkét órát utazunk. Megszoktam, hogy úton vagyok.
