Tavaly ifjúsági világbajnok volt C–4 500 méteren. Az idei szegedi ifjúsági Európa-bajnokságon pedig egyéniben szerzett két érmet: 1000 méteren győzött, míg 500-on a második helyen zárt a Maty-éren. Vass András, a Segíthetek? Mol Tehetségtámogató Program egyik idei támogatottja már a jövőre koncentrál. Hubik András tanítványa, kiöregedve az ifjúsági korosztályból, szeretne az U23asok között is nagyot alkotni.
Elég későn, 13 esztendősen ragadott először kenulapátot. Előtte, mint általában a fiúk, focicsapatban kergette a labdát, aztán rájött, sokkal inkább szüksége van az egyéni megméretésre, ezért nem tiltakozott, amikor osztálytársa a Dunaferr vízitelepére invitálta.
„Az egyik barátom kenuzott, és egy nap én is vele tartottam – emlékszik vissza Vass András. – Először természetesen indiánkenuba ültem, később áttérdelhettem az egyes kenuba is, és nem tagadom, az elején jó sokszor borultam.”
Ám ez sem tántorította el Vass Andrást, aki egyre magabiztosabb volt a hajóban, és egyre jobb eredményeket produkált az edzéseken. Természetesen a sikerek sem maradtak el, 2005-ben már aranyéremmel a nyakában tért haza az európai olimpiai reménységek versenyéről, majd korosztályos magyar bajnok, világbajnok és az idén Európa-bajnok lett. Ígéretes eredménysor.
Ahogyan ígéretes az elhivatottsága a sportág iránt.
A fiatal versenyző a szegedi kontinensviadal sikerei után augusztusban egy hónapos pihenőt kapott edzőjétől, Hubik Andrástól. És nem bulizásra és láblógatásra használta ezt az időt, hanem egy megyei pályázatnak köszönhetően a pekingi olimpiára utazott, ahol élőben láthatta Vajda Attila fantasztikus győzelmét.
„Csodálatos volt testközelből látni a világsztárokat, és felejthetetlen élményt adott Vajda Attila győzelme – mondta Vass András. – Remélem, négy esztendő múlva Londonban hasonló sikerekben és érzésekben lesz részem.”
És hogy addig miként telik Vass András élete?
Kemény edzésekkel. A fiatalember, akinek az idén júliusban tragikus hirtelenséggel elhunyt Kolonics György a példaképe, jövőre már az U23-as mezőnyben próbál szerencsét, és rajthoz áll a felnőttbajnokságokon, válogatókon is.
„Vízválasztó lesz az elkövetkező két év, de bízom benne, hogy helytállok. Kenuzás nélkül ugyanis nem tudnám elképzelni az életemet.”
