„Lényeges, hogy a sportoló a pályafutása elején lássa a célt maga előtt, és pszichésen fel legyen készülve arra, hogy sztár lesz – vélekedik dr. Belső Nóra pszichiáter. – Ám Szávay számára a hirtelen ismertté válás – ellentétben mondjuk egy modellel, akinek nincs más dolga, csak hogy, úgymond, szép legyen – azt is magával hozza, hogy folyamatosan jó teljesítményt várnak el tőle, ami egyfajta szorongást okoz. Ráadásul teniszezőként rendszeresen, hétről hétre helyt kell állnia, és nemcsak önmaga kedvéért, hanem a környezetéért, a szurkolókért és a hazájáért is. Ha pedig ezek a külső követelmények nagyobbak, mint a magával szemben támasztott belső elvárások, a megfelelési kényszer erős ellenállást, szorongást vált ki, amely teljesítményromboló hatású. Azok az igazán sikeres sportolók, akiknek a belső elvárásrendszere magasabb a külsőnél, hiszen saját magát sokkal jobban tudja motiválni az ember, mint amennyire kívülről befolyásolni tudják.
A sikereknek, annak, hogy a befektetett munka megtérül, doppingoló hatása van, és amíg ez erősebb, mint az említett megfelelési kényszer, addig nincs baj. Egy nagyobb kudarc viszont aláássa az önbecsülést, és rombolja a teljesítményt. Az efféle helyzetek kezelésére egy szakember fel tudja készíteni a sportolót, de azon múlik a siker, hogy ő valóban ki akar-e kecmeregni a kátyúból, vagy esetleg csak a pénz vagy épp az elvárások miatt teniszezik. Ha nem belülről fakad a győzni akarás motivációja, nem tud azonosulni vele, akkor nem alakítja ki azokat az alkalmazkodási mechanizmusokat sem, amelyek segítségével túl tud lépni a kudarcélményeken.
Emellett lényeges a biztos érzelmi háttér is, amely intim, nyugalmas visszavonulást tud garantálni. Ennek a hiánya is kihathat arra, hogy nem lesz egyenletes a teljesítménye.”
