Ha ugyanezt mondják majd a tavasszal Hevesi Tamásnak, alighanem hidegrázást kap tőle. Ő tudniillik fordított életutat járt be, eddig énekelt, mostantól viszont profi edzőként dolgozik, a kiesés elől menekülő REAC-ot irányítja. Van ugyan némi tapasztalata, csakhogy egészen más egy robusztus, copfos, ringó keblű jobbhátvédet felkészíteni a civilben varrónőként dolgozó, balszélsőként rohamozó Mariskával szemben, mint egy úgynevezett profi csapatot az NB I-ben.
Kutasi Róbert betartotta a szavát: Simon Tibor, Mészöly Géza, Urbán Flórián és Aczél Zoltán után ismét olyan trénert szerződtetett Rákospalotára, akit még nem fertőzött meg a magyar futballközeg. Arról persze legkevésbé Kutasi Róbert tehet, hogy egyre szűkösebb a piac, s egyre nehezebb olyan trénert találni, akit nem „megélhetési edzőnek” titulálnak, s aki nem utazta körbe kopottas barna diplomatatáskájával, üres szerződéstervezeteivel az ország futballcsapatait.
Hevesi Tamás kalandja így is az érdeklődés középpontjába kerülhet.
A futballszakma alighanem irigykedve, olykor gúnyolódva figyeli majd az eddigi dalnok mesterré válását és szárnypróbálgatásait az úgynevezett profik között. Akadnak szép számmal önjelöltek minden magyar kispadra, ám a REAC vezérkara mégis olyan utódott választott Aczél Zoltán helyére, aki eddig leginkább gitárral a kézben mutatta meg magát a közönségnek, az utóbbi időben pedig a Ferencváros női futballcsapatát dirigálta. Az pedig kész szerencse, hogy az újonc trénerhez hasonlóan szintén fradista érzelmű Koós János és Aradszky László nem akart edzősködni.
Hevesi Tamás egyébként pro licences edző. S ha minden jól megy, fricskát mutatva a szakmának most már egy életen át játszhatja ezt a szerepet.
Legfrissebb hírek
