„Az élvonalbeli csapatok közül jelenleg csak az MTK és a Győr működtet akadémiát. Azzal tudnánk segíteni, ha anyagi forrásokkal ösztönöznénk az ilyen létesítmények létrehozását, amit mi a szövetség utánpótlásalapjába befolyó összegből tartunk elképzelhetőnek” – nyilatkozta a
távirati irodának 2006 októberében az MLSZ elnöke, Kisteleki István. Két év alatt a szövetség álláspontja mintha módosult volna. Az akadémiai képzés szükséges, az akadémiák egyfelől partnerek – más megközelítésben inkább „alattvalók”.
Az U17-es és az U19-es nemzeti együttesek játékosai – a szövetség honlapján olvasható megfogalmazás szerint – „saját fejlődésük érdekében éppúgy, mint a csapatok előtt álló jelentős feladatok minél sikeresebb megoldása érdekében az eddigitől merőben eltérő módon, részben központi edzőtáborban készülnek”.
A két együttes a tavasszal az Eb-selejtező elitkörében érdekelt: az idősebbek májusban Szerbiában a házigazdával, a finnekkel és az osztrákokkal harcolnak a továbbjutást érő első helyért, az U17-eseknek vendéglátóként márciusban Angliát, Szerbiát és Portugáliát kellene megelőzniük.
A Jámbor László sportágfejlesztési igazgató által kidolgozott, Wilco van Buuren utánpótlás-igazgató irányításával végrehajtandó program lényege: a centralizált edzőtáboroztatás két hónapon belül nyolc háromnapos összetartást és negyven edzést jelent – szövetségi felügyelet, az ígéret szerint világszínvonalú technikai háttér mellett. Az idea nem mindenhol kápráztatta el az akadémiák szakmai irányítóit: hiányolták a szakmai konzultációt, s szóvá tették az MLSZ erőpolitikára alapuló stílusát.
Az FC Fehérvár és a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia szembement a szövetségi verdikttel: a meghívott fiatalokat nem engedte el az összetartásra.
„A FIFA szabályaival ellentétes a tábor, a versenynaptárhoz kell igazodnia a behívóknak – kezdett ellenérveik sorolásába Berzi Sándor, a felcsúti akadémiával szakmai kapcsolatban lévő FC Fehérvár ügyvezetője. – A klubnál, az akadémián a szakmai és az infrastrukturális feltételek is adva vannak a minőségi munkához. A játékosok kiemelése jelen esetben az ő érdekeikkel is ellentétes, a mieink ugyanis a felnőttkerettel készülnek, esélyük van rá, hogy megragadjanak az első csapatnál. Ezt a lehetőséget most elvenné tőlük a szövetségi táborozás. Különben is, tavaly sem volt központi összetartás, a válogatottak mégis kiemelkedően teljesítettek. December közepén volt egy egyeztetés, amelyen Jámbor László vázolta a programot. A megjelentek jelezték, széles körű egyeztetésre lenne szükség az ügyben, amelyben az akadémiákra tíz-, százmilliókat költő tulajdonosok is kompetensek lennének. A klubok reagáltak, az MLSZ nem – csak kiküldték a meghívókat. Na, ez így nem megy…”
