Debrecenben egyetemi szinten űzik a futballt, a helyi egyetemen tananyag a foci: az orvostanhallgatók vagy az atomfizikus-jelöltek is hallgathatnak futballal kapcsolatos előadásokat. Mi több, a Buzánszky Jenő nevét viselő egyetemi bajnokságban vagy ezer játékos sportol hétről hétre.
Az Aranycsapat legendás jobbhátvédje, Buzánszky Jenő jóval több mint tiszteletbeli névadó. A 83 esztendős sportember a hét évvel ezelőtti kezdetek óta ott van minden nyári és téli döntőn, maga adja át a győzteseknek járó díjakat, sőt az idén még játékvezetőként is szerepelt az oktatók és a parlamenti képviselők válogatott meccsén. Emellett minden szemeszterben előadást is tart az egyetemistáknak, akik okkal érzik példaképüknek és kicsit a sajátjuknak az egyébként hatvan éve Dorogon élő futballhírességet.
„Debrecenben nem csak afféle múltba révedést jelent a magyar futballhagyomány ápolása, hiszen olyan aktív sportélettel jár együtt, amely példa nélküli a magyar felsőoktatásban” – tájékoztatta a Nemzeti Sportot az egyetem futball iránt elkötelezett oktatóinak képviseletében Bács Zoltán, aki a Számviteli és Pénzügyi Tanszék vezetője.
„A Buzánszky Jenő egyetemi labdarúgókupa kispályás sorozatát 2002 óta ősszel és tavasszal is megrendezik, és ma már több mint száz csapat vesz részt a két divízióban és sok-sok csoportban zajló küzdelmekben. Ez legalább ezer egyetemi hallgatót jelent, a játékosok nyolcvan-kilencven százaléka a tanulók közül kerül ki, a többiek általában már végzett, de a focitól és csapattársaiktól nehezen elszakadó diákok” – egészítette ki a fentieket Kulcsár Zsolt ötletgazda főszervező, az egyetem sportigazgatóságának munkatársa.
Az idei döntők közötti gálameccseken például több csapat is búcsúzott a Buzánszky-kupától, hiszen tagjaik már rég végeztek, s többnyire szétszóródtak az országban és világban. Ilyen volt többek között az Agysebészek csapata, amely korábban sorozatban nyerte meg az egyetemi tornákat, így „örökös bajnokként” vonulhatott vissza (az idei győztes az első osztályban az A-Men nevű együttes lett, amely 3–2-re nyert a döntőben a Made in Italy ellen). A játékosok sokaságában fel-felbukkannak a futballból így vagy úgy már ismerős arcok. Az egyetemi pályákon rúgja a labdát például a volt élvonalbeli Dobos Attila vagy Spitzmüller István, de itt hódol a szenvedélyének a DVSC-tulajdonos Szima Gábor fia is.
Kérdés, hogy ennyi kispályás hobbijátékosból hogyan profitálhatna a sportág élvonala.
Nos, két út is van, amelyen máris elindultak a debreceniek. Az egyik a nagypálya felé vezet. A nagy Loki második együttese az egyetemmel közösen működtetett DVSC–DEAC, amely egyrészt utánpótlását jeleni a nagycsapatnak, másrészt nem csak névleg egyetemi klub, hiszen legalább nyolc, valóban a városban diákoskodó tagja van a hagyományosan az egyetemi sportpályán működő egyletnek. Ne feledkezzünk meg a futsalról mint a kispályás foci hivatalos verziójáról sem. Főként azért ne, mert Debrecen a magyar futsal fővárosa lesz jövőre, amikor Budapest mellett itt rendezik majd a sportág Európa-bajnokságának mérkőzéseit.
A hazai egyetemek közül egyedül Debrecenben szerepel az általános, bárki által felvehető tantárgyak között olyan studium, amelynek témája kifejezetten a labdarúgás. Száznyolcvan jelentkezőt fogadnak erre a kurzusra, s a létszám mindig percek alatt betelik. Az órákon szó esik a futball gazdasági, társadalmi összefüggéseiről éppen úgy, mint a sportág történetéről vagy szakmai kérdéseiről. Az előadók között szerepelnek neves edzők, játékvezetők, sportközgazdászok, szakírók s persze félévente egyszer maga Buzánszky Jenő is, akit az új nemzedékek ugyanúgy tisztelnek, mint elődeik.
