Fűre lépni szabad!

Alig három héttel a tavaszi (?) versenyfutás rajtja előtt utolsó szakaszába érkezett az élvonalba igyekvő Pécsi MFC felkészülése. Az NB II Nyugati csoportjának második helyén telelő együttes vezetőedzője, Róth Antal a jelentős cél dacára is a szimpatikus „Maradjunk szerények!” elv mentén egyensúlyozva adott helyzetjelentést: „Eddig hely-lyel-közzel normálisan tudtunk készülni.”

A csapat életében az állandóságot a helyben meglévő műfüves edzőpálya képviselte; előnye, hogy a sárdagasztás még télvíz idején sem válik napirendi ponttá az edzéstervben, hátránya azonban, hogy a bajnoki tétmérkőzéseket nem ezen játsszák…

„Úgy fest, nagy kihívás lesz az átállás – jósolt Róth Antal. – Remek találmány a műfű, azonban a játékosok ízületeit és izomzatát is másfajta terhelés éri, mint a gyepen. Szeretnénk a centerpályán gyakorolni, de az elmúlt napok havazása miatt ez későbbre tolódik.”

Ami a pécsi játékoskeret összetételét illeti, hétfőn az utolsó kérdőjel is kiegyenesedhet az érkezők listáján.

„Nagyon közel állunk Gyánó Szabolcs megszerzéséhez – ismerte el vasárnap a Vasas játékosa kapcsán Rabi Csaba, a PMFC klubigazgatója. – A támadó érkezése esetén nyugodtan kijelenthetem, hogy további változás már nem várható a keretben.”

A pécsiek játékosigazolási politikáját Róth Antal világította meg: „Nem volt kívánságlistám. Olyan játékosok szerződtetését szorgalmaztam, akiknek érkezésével biztosítottnak láttam, hogy fokozódik a versenyhelyzet a csapaton belül. A szakmai mellett nyilván anyagi érvek is döntöttek, mert nem engedhetjük meg magunknak, hogy bárki miatt felboruljon feszes költségvetésünk.”

A kasszakulcs „őrzője”, Matyi Dezső többségi tulajdonos kiadta az ukázt: a nyártól élvonalbeli csapatnak kell lennie a városban.

„Nem mi vagyunk az első helyen – figyelmeztetett a vezetőedző. – Kegyetlen tavasz vár ránk, de nem félünk. A feljutás nem beszédtéma az öltözőben, maga a tudat azonban mindenkiben ott mocorog. Embere válogatja, ki hogyan birkózik meg a teherrel. Akinek ilyenkor megremeg a lába, nem alkalmas nagyobb feladatok teljesítésére sem.”

„Most már ára van a botlásnak. Ha más nem, az mindenképpen, hogy újból neki kell futnunk a feljutás kiharcolásának” – mondta lapunknak Matyi Dezső. Jobb híján az utóbbi mondatba is bele lehet kapaszkodni.

„Ügyelünk a fiatal és a tapasztalt játékosok arányára – hozta fel Róth Antal. – Ez már hosszabb távú gondolkodást feltételez.”