Izrael után Arsenal

Elég fárasztó szerda és csütörtök után itthon töltöm a hétvégét, ugyanis most nincsenek bajnoki mérkőzések Angliában, az FA-kupából pedig már sajnos korábban kiestünk. A szakmai stáb így néhány nap pihenőt engedélyezett, aminek azért is örülök, mert a nagymamám születésnapja épp Bálint-napra, február 14-re esik. A hétvége nagy részét tehát a szeretteimmel töltöm, majd vasárnap utazom Angliába, hétfőtől ugyanis a szombati, Arsenal elleni mérkőzésre készülünk. Fontos találkozó lesz, amelyen, remélem, én védhetek, természetesen a menedzser dönt majd, de nagy valószínűséggel kezdő leszek.Szerencsére teljesen alaptalan volt mindenféle félelem az izraeli úttal kapcsolatban, biztonságban éreztük magunkat, már csak azért is, mert két, fizikailag láthatóan jó állapotban lévő testőr vigyázott ránk. A helyiek azt mondták, külföldön sokkal durvábban írják le a helyzetet, mint amilyen a valóság. Izrael gyakorlatilag hermetikusan el van zárva, nagyon komolyak a biztonsági intézkedések, így fel sem vetődhet egy terrorista akció lehetősége Tel-Avivban, amerre mi jártunk, semmiképp…Messzemenő következtetést nem lehet levonni a szerdai találkozóból, hiszen felkészülési mérkőzés volt. Sajnáljuk, hogy nem sikerült győzelemmel kezdeni az évet, de az Albánia elleni vb-selejtező sokkal fontosabb lesz, ott már kötelező a győzelem! Helyén kell kezelni ezt a vereséget, nem a világvége jött el. Az Albániától elszenvedett vereség sokkal fájóbb lenne.Természetesen hiányozni fog Juhász Roland a csapatból, hiszen ő a válogatott egyik legmegbízhatóbb tagja, de úgy vélem, hogy Erwin Koemannak sikerül megtalálnia, aki pótolni tudja Tiranában.Sokan lebecsülik az izraeli focit, de látni, hogy nagyon sok ország feltételrendszere sokkal jobb a mienknél. Néztük az izraeli bajnokikat, és meg kell mondjam, sajnos színvonalasabb meccseket láttunk, mint a magyar bajnokságban… A mi válogatottunk azonban semmivel sem gyengébb, mint az izraeli, és ez a felkészülési mérkőzésen szerintem kiderült. Az izraeliek találatánál Omer Golan lövését még ki tudtam volna rúgni, de sajnos Josszi Benajun közvetlen közelről belepiszkált. Nehéz reagálni a helyzetre, ha valaki pár lépésről belepöcköl az így irányt változtató labdába, sajnos nem is sikerült kivédenem. Ha minden igaz, hamarosan újra találkozom az izraeli csatárral, ugyanis március 4-én a Liverpool ellen játszunk… Addig is köszönet mindenkinek, aki szurkol a válogatottnak és a külföldön „teljesítő” magyar légiósoknak. Ígérem, igyekszem időnként újabb bejegyzésekkel jelentkezni az NSO-n.Fülöp Márton, Budapest