Két repülés között meccs
Az orosz küldöttséget Spanyolországból Olaszországba repítő gép kedd este háromnegyed nyolc előtt öt perccel landolt Udine légikikötőjében. A Boeing 737-esről mindenekelőtt azt kell tudni, hogy a Zenit saját járműparkjához tartozik, így a klub amúgy roppant elfoglalt titkárának sok mindennel kell foglalkoznia a különböző túrák előtt, csak a menetrend szerinti járatok böngészésével nem. Hogy a kényelemre mennyire adnak Szentpéterváron, arra még egy adalék: arról szó sem lehet, hogy a játékosok – és persze a szakmai stáb tagjai, valamint az elöljárók – egymás mellett feszengjenek, a delegáció minden egyes tagjának külön sora van a repülőn. Akárhogy is nézzük: Huszti Szabolcsnak jó sora van a Zenitnél…
S ha már a légi közlekedésnél tartunk: a nemcsak Oroszországban, hanem szerte a világon nagy népszerűségnek örvendő egyletnél a szurkolókkal is igen tisztességesen bánnak. Ezt bizonyítja, hogy a klub és a Lufthansa közötti együttműködés értelmében a drukkerek igen kedvező áron juthatnak el az otthonuktól távol megvívandó nemzetközi mérkőzésekre, és sokan élnek is a lehetőséggel: az előzetes hírek szerint Udine kisebb orosz megszállás alá kerülhet, ugyanis mintegy kétezer Zenit-hívőt várnak az esti nyolcaddöntőre. A fanatikusoknál többet csak a futballisták repülnek – állításunkat az alábbiakban bizonyítjuk is.
Szóval: a hétvégi bajnoki rajtra (és persze az UEFA-kupa küzdelmeire) január 16-án kezdte meg a felkészülést Dick Advocaat csapata. A három napig tartó orvosi vizsgálatokat követően már útnak is indult az Egyesült Arab Emírségekbe, ahol a hónap végéig gyakorolt. A dubai tartózkodás lezárultával rövid baráti látogatásra Szentpétervárra érkeztek a labdarúgók, hogy aztán február 3-án – a 48 órával korábban szerződtetett Huszti Szabolccsal a fedélzeten – már Belek felé vegyék az irányt. A törökországi edzőtáborozás épphogy véget ért a VfB Stuttgart elleni, február 18-i UEFA-kupa-párharc első felvonása előtt, a Huszti Szabolcs emlékezetes bemutatkozását, egyúttal 2–1-es hazai sikert hozó „odavágó” után három nappal már repült is Münchenbe a társaság, hogy a 26-i visszavágóra „európai” körülmények között (értsd: nem az orosz hóban és fagyban) készülhessen. A Németországban – újabb 2–1-es győzelemmel – elkönyvelt továbbjutásért három szabadnap volt a jutalom, ám a játékosok, amint visszatértek a hosszúnak éppenséggel nem nevezhető vakációjukról, már csomagolhattak is, hiszen a következő állomás Spanyolország volt. Az alapozás negyedik, egyben utolsó szakasza zárult le azzal, hogy a Málagából Udinébe tartó gép kedd délután fél hatkor felszállási engedélyt kapott.
Szerencsére csak nekünk tűnik kissé zavarosnak a helyzet, az érintetteknek nem: amikor afelől érdeklődtünk Huszti Szabolcsnál, megesett-e, hogy egy ködös reggelen felébredve hirtelen nem tudta, hol van, mosolyogva közölte: profi futballistaként volt ideje és módja hozzászokni a rengeteg utazáshoz, így egy csapattársához sem kellett azzal fordulnia, hogy akkor most hol is vagyunk. Itt jegyezzük meg: hogy egy szobatársnak tegye fel ezt a kérdést, arra esély sem volt, a Zenitnél ugyanis az járja, hogy mindenkit külön helyiségben szállásolnak el.
Azon ugyanakkor nem csodálkoznánk, ha az Udinében az Astoria Hotelbe beköltöző alakulat trénere, Dick Advocaat kissé nyugtalanul aludt volna az elmúlt napokban: noha Európa legsikeresebb szakvezetői között tartják számon, az olasz csapatok ellen valahogy nem megy neki. Hollandia szövetségi kapitányaként 3–2-es vereséget jegyez Itália nemzeti tizenegye ellen, míg klubedzőként eddig egy győzelem, két döntetlen és három fiaskó a mérlege. Aggódnia azért nem kell: a kívánságára igazolt Huszti Szabolcs amondó, ha rajta, illetve a társain múlik, akkor – egy hét leforgása alatt – két sikerrel máris feljöhet ikszre a mester…
