Élő legenda a falon
A nemzet sportolója, az olimpiai bajnok Földi Imre keményfejű ember. Persze másként hogy is tudott volna nyerni 1972-ben Münchenben, mint dacból, makacsul elhatározva, hogy két olimpiai ezüstjét végre aranyra váltja. Konokságát máig megőrizte, nem vesz tudomást róla, ha itt fáj, ott sajog, kerüli az orvosokat, próbára téve felesége türelmét. Január 21-én azonban nem úszhatta meg az utat a kórházig, mint ahogy a műtétet sem február 6-án. De már jól érzi magát, ott lesz szombaton a felújított, mostantól hivatalosan is a nevét viselő tatabányai sportcsarnok átadásán.
Mi történt napra pontosan két hónapja? – kérdeztük a már életében legendává váló Földi Imrét.
Hirtelen elvágódtam otthon, rángatóztam, rövid időre mintha megbénult volna a karom, és az eszméletemet is elvesztettem. Nem volt mese, indulni kellett a kórházba. Előbb Tatabányán kezeltek, majd Budapesten, a Városmajor utcai érsebészeten katéteres érműtéten estem át. Másnap már haza is engedtek, éppen a jövő hétfőn megyek kontrollra.
A szombati ünnepség remek alkalom a testi-lelki megerősödésre.
Izgatottan várom, milyen lesz. Eljön Schmitt Pál MOB-elnök, Gyenesei István önkormányzati miniszter és sokan mások. Nagy elismerés Tatabánya városától, a képviselőktől, hogy úgy döntöttek, az én nevem virít majd a csarnok falán.
Nem lesz furcsa feltekinteni a homlokzatra, ha éppen arra sétál?
Képzelje, már átéltem az érzést. A múlt héten arra mentem haza kocsival, és feleségem hirtelen megbökött, hogy nézd, már kint van a neved. Így, kutyafuttában pillantottam meg, és alaposan meglepődtem. Kiderült, már múlt szerdán felrakták a betűket.
A hírek szerint a súlyemelőterem új melegítőhelyiséggel, korszerű öltözőkkel bővült. Már megérte elnevezni a csarnokot, nem?
Remélem, méltón is fognak szerepelni a fiatalok! Mint az az ember, akinek a neve ott olvasható az épületen – mondja huncut mosoly kíséretében.
Már elnézést, de erre beláthatatlan ideig várnunk kell…
Én mégis ebben bízom. Sőt azt kívánom, szárnyaljanak túl a srácok!
