Vele kezdődött az összeállítás

Nem játékost, hanem a gyúrót ünnepelt a csapat Tiranában: Eisemann László 200. válogatott mérkőzésén ült a kispadon, s természetesen roppant boldog volt, hogy a csapat a jubileumon fontos győzelmet aratott.

Sajátos ünneplésbe kezdtek a magyar válogatott játékosai, amikor a holland játékvezető, Björn Kuipers lefújta a mérkőzést Tiranában. A kispadhoz rohantak, felkapták a csapat gyúróját, becipelték a gyepre, és többször is a levegőbe dobálták.

Éppen húsz éve debütáltam, az írek ellen dolgoztam először a válogatottban – elevenítette fel a kezdeteket a hétköznapokban a Ferencváros alkalmazásában álló masszőr. – A taktikai értekezlet most úgy kezdődött, hogy Erwin Koeman a táblára felírta a nevemet, és azt, hogy kétszáz. Igaz, elvétette, mert Eisi helyett Eissit írt, de ez nem számított...

Hány kapitányt szolgált ki?

Tizenkettőt úgy, hogy Mészöly Kálmán és Bicskei Bertalan kétszer is irányította a válogatottat a húsz év alatt.

Melyik volt a legemlékezetesebb mérkőzése?

A finnek elleni világbajnoki selejtező Helsinkiben, tizenkét évvel ezelőtt. Csank János volt a kapitány, az utolsó percekben egyenlítettünk egy fura öngóllal, és ezzel pótselejtezőt játszhattunk. Az külön történet, hogy a jugoszlávok nagyon megvertek minket itthon és idegenben is, ám a válogatott azóta sem jutott el egyszer sem a pótselejtezőig. Másodiknak azt a spanyolok elleni meccset említem, amelyen Mészöly Kálmán idejében négy kettőre nyertünk Santanderben, a harmadik nagy élményem pedig az írek legyőzése volt Dublinban, amikor Puskás Öcsi bácsi irányította a válogatottat. Sohasem felejtem el, hogy amikor a meccs előtt az ír kapitány, Jacky Charlton a kezdőkörben összeölelkezett Öcsi bácsival, a szurkolók vastapssal köszöntötték a két legendát.

A mai csapat miben különbözik a korábbiaktól?

Ezt nehéz lenne megmondani. Talán abban, hogy remek közösséget alkotnak a játékosok, és teljesen természetes, hogy ha valaki hibázik, a többiek azonnal kisegítik. Pompás érzés, hogy másodikok vagyunk a csoportban, és ha nyerünk Málta ellen, márpedig el sem tudok képzelni más eredményt, akkor roppant izgalmas ősz elé nézünk. Talán mondanom sem kell, nagyon jó lenne, ha jövőre a világbajnokságot nem szurkolóként nézhetném, hanem munkával tölteném azokat a heteket Dél-Afrikában.