Szerdai szegedi szenzáció

Az évek óta mindenki által a Sop ron–Pécs döntő előszobájának tekintett elődöntő mérkőzései közül toronymagasan ez ígérkezett a legérdekesebbnek: tudvalévő volt, hogy a két kihívónak, jelen esetben a Szegednek és a Győrnek nincs esélye idegenben az euroligások ellen, sőt az alapszakasz ötödikjének otthon sem nagyon az első helyezett címvédővel szemben, de a második és a harmadik csatározása magában hordozta a meglepetés lehetőségét. Főleg a Magyar Kupa elődöntője óta, amelyet éppen csak be tudott húzni hosszabbításban a MiZo a Szeviéppel szemben.

Nos, nem kellett csalódnunk, már ami a szoros csatát és az izgalmakat illette. És még csak azt sem lehetett mondani, hogy Kelly Mazzante sérülés miatti hiányzása miatt, mert Raksányi Krisztina remekül pótolta az orvosok által pihenésre ítélt amerikai bedobót: szimplán azért, mert Donkó Orsolya együttese felnőtt a feladathoz. Mert bár a meccs első négy pontját az újdonsült kupagyőztes szerezte, és az első negyed egészét tekintve is inkább a vendégek domináltak, a Németh Bernadett, Fürész Emőke hátvédpáros nem hagyta annyiban a dolgot, és hátára vette csapatát.

Aztán amikor a második negyedben Olena Zserzserunova révén egy magas ember is megtámogatta a szegediek ügyét, átvették a vezetést a kék-fehérek, és a nagyszünetben már annak ellenére is ők tartottak előbbre, hogy ellenfelük duplaannyi lepattanót szedett az első félidőben. A vendéglátó viszont pontosabban dobott, és a védekezése is működött, majd mivel a helyzeten mit sem változtatott a térfélcsere, a harmadik negyedben nekilátott növelni az előnyét. Nagyon jól jöttek ehhez a már dicsért ukrán center triplái, ám a légiós a 28. percben megkapta a negyedik személyi hibáját.

A kulcsember tehát a kipontozódás szélére került, akárcsak Laczi Edit, akinek a mezszáma mellett már a második negyed derekán kigyulladt a negyedik lámpácska, így faultproblémák is nehezítették az amúgy is szűkebb kerettel dolgozó hazai edző dolgát. A két legjobbnak, Némethnek és Fürésznek nem is jutott pihenő, utóbbin a hajrában ki is ütköztek a fáradtság jelei, ám átlendültek a holtponton a szegediek. A pécsi centerek pedig besegítettek nekik azzal, hogy sokat rontottak a büntetővonalról, így esélye sem lehetett a MiZónak olyasfajta fordításra, mint március 28-án.

Ezt a sajtot már nem lehetett kiénekelni a Szeviép szájából!

Az egyik fél második győzelméig tartó párharc állása: 1–1