Visszalépés lenne a hazai edző
iskolapadba citált, képesítésükre igencsak sok pénzt költő magyar trénerektől, az természetesen sok szakmabeli zsebében kipattintotta azt a bizonyos bicskát. De ez még csak a kezdet volt: a magyar edzők utóbb versenyt röhögtek azon, hogy Varga Istvánnak kellett a szükséghelyzetben felkészítenie a Fehérvárt, akit egy hónappal korábban éppenséggel eltanácsoltak az első csapat közeléből. Aztán a Matthäus-saga kapcsán sikerült olyan nyilatkozatot kiadni, amely semmitmondásával kétségkívül elegáns, ugyanakkor szimplán hülyének néz mindenkit, elsősorban valamennyi fehérvári játékost és szurkolót. Az pedig szinte már mellékes, de a komédiát jól tükrözi, hogy amikor a meghiúsult szerződés hátteréről Berzi Sándor ügyvezetőnél érdeklődött kollégánk, válasz gyanánt egyre csak annyit kapott, hogy „snitt, snitt, snitt” – a sportvezető dicséretére váljék, legalább nem másik egytagú szót használt.
Na, de ez már a múlt – mit hozhat a jövő?
Bármily furcsa, igencsak megcsappant reputációja megőrzése érdekében Mezey György és stábja most már nem tehet mást, mint hogy gyorsan előhúz egy ismert külföldi edzőt (még az is megbocsátható, ha nem celeb, hanem csupán valódi edző lesz). Egy, a korábbi sportigazgatói nyilatkozat szerint lesajnált – a közönség és a sajtó által is előszeretettel bántott – magyar szakvezetőt szerződtetninyilvánvalóan óriási visszalépés lenne, a névtelen külföldi érkezése pedig a ló és szamár esetére hajazna. Úgy tudjuk, így gondolkodnak a fehérváriak is, s maradnának az ismert légiós szakvezetőnél.
Az igazi csapdahelyzet azonban az, hogy mikorra találják meg ezt az új szakembert. A felkészülés javában folyik, nyilván nem lenne szerencsés egy vagy két újabb hetet elvesztegetni, pláne, hogy szerdától ausztriai edzőtábor szerepel a programban. Varga István ugyan már az NB II-es csapatért felel, de biztos reaktiválható, ha nincs más, mert roppant kínosan nézne ki, ha éppen Fehérvárott nem lenne precíz a szakmai munka – valaki tán még azt feltételezné, hogy egy NB I-es csapatnál az edzőképzés atyja szerint nem fontos az edző. Másfelől pedig ugyancsak furcsa lenne hétfőn vagy kedden bemutatni a matthäusi feladat örökösét, mert a nagy gyorsaság láttán még úgy tetszene, hogy a klubvezetők a szerintük biztosan érkező Lothart megkerülve mégiscsak tárgyaltak más jelöltekkel is.
Akár így lesz, akár úgy, izgalmas napok elé néznek a fehérváriak, akik a jelek szerint nagy csatát vívnak a Diósgyőrrel, hogy melyik együttes találja meg utolsó előttinek az edzőjét. Igaz, a Fehérvár javára szól, hogy ott legalább keresik.
