Meggyőző magyar nyitány a vasi tornán
Gyér érdeklődés kísérte nemzeti együttesünk bemutatkozását a 15. Radisson-Birdland-Pannon-kupán: jó, ha 500 néző foglalt helyet az Arena Savaria lelátóin. Az érdektelenségért persze legkevésbé Mészáros Lajos csikócsapatát lehetett okolni, sokkal inkább az időjárást, ugyanis a kora este még majd 30 fokos hőség tombolt Szombathelyen, így aki csak tehette, inkább vízközelben hűsölt, mintsem kosármeccsre indult. Pedig a melegítő játékosok között ott volt a szombathelyi Horváth Zoltán is, aki felépült térdsérüléséből. Szintén bekerült a keretbe Fodor Márton, akinek combizomhúzódását sikerült kikúrálnia, így a lehetőségekhez képest legerősebb magyar válogatott várhatta a Svédország elleni meccset.
A mérkőzés első perceit nem az említett két játékos, hanem Körtélyesi Gergely határozta meg: a paksiak kiválósága pillanatok alatt berámolt hét pontot, így jelentős érdemeket szerzett abban, hogy az ötödik perc derekán már majdnem tízzel tartott előrébb Magyarország. A nyitó negyed végén pedig már 17 volt közte, köszönhetően a hat triplának is, amelyet bedobtak a mieink. S akkor még nem is említettük a védekezést, amely az első félidő nagy részében kifejezetten jól működött. Csupán a második etap hajrájában volt kis kihagyás, amelyet hárompontosokkal büntettek a vendégek. Az 56–35-ös félidei eredményre azonban így sem lehet egy rossz szavunk sem, az pedig külön érdekesség, hogy az első 20 perc össztermésén, azaz a 91 ponton 18 játékos osztozott, mégpedig úgy, hogy senki sem jutott tíz pont fölé.
A nagy kosáreső a harmadik negyedre alaposan elapadt, szinte csak elvétve találtak be a küzdő felek, de ezt a felvonást is a magyarok nyerték meg, igaz, csak 14–9-re. A záró etap színvonala az előzőhöz hasonlóan nem verdeste az egeket, ám ennél sokkal lényegesebb, hogy a magyar válogatott magabiztos, önbizalom-növelő győzelemmel kezdte a tornát, pedig a svédek tavaly simán nyertek ellenünk a Pannon-kupán.
A torna másik mérkőzésén: Finnország–Hollandia 88–75 (31–15, 13–24, 26–20, 18–16)
