Az idei autó sem jó
„Ki volt az?” – hallani sokszor a kérdést a Hungaroring főbejárata előtt, amikor az egy csomóban ácsorgó autogramvadász lányok sikolya búcsúztatja az elhaladó járműveket. Kivétel a Toyota kisbusza, amely a csapat sajtóvacsorájára szállítja az érintetteket. Arrafelé nem nagyon van mit ünnepelni, se mostanság, se mióta a gyár beszállt az F1-be: a csapat még mindig üldözi első futamgyőzelmét, a Hungaroringről például a 12. és 14. rajtpozícióból megszerzett hatodik és nyolcadik helyért járó négy ponttal távozott.
Talán éppen azért, mert nincs mire nagyképűnek lennie, a japán-német team közvetlen, bármilyen kérdésre hajlandó volt válaszolni. Jens Marquardt, az új csapatigazgató például bátran vállalta, hogy az idei konstrukció sem olyan, mint amilyennek várták, amit a két pilóta is megerősített.
„Nem, nem szeretem, ha túlkor-mányzott az autó, az igazat megvallva, szenvedünk a hátuljával, nincsen tapadás” – mondta Jarno Trulli, Timo Glock pedig tovább fejtegette a gondokat: „Temérdek bajunk van a gumikkal, s nem vigasztal, hogy mások sem ismerték még ki teljesen, de nekünk fogalmunk sincs, hogyan működnek. Szombat reggel például jobbak voltak, mint délután, és biztos, hogy a gumi romlott, mert amúgy hozzá se nyúltunk az autóhoz, csak letöröltük.”
Felipe Massa balesete is szóba került természetesen, amire Trulli azt mondta: „Igen, meg szoktam nézni a baleseteket az összes lehetséges kameraállásból, hogy megértsem, mi történt”, mire Glock egy perccel később így kontrázott: „Minek nézzem meg? Az sem segít.”
A találkozó aztán kedélyes sztorizásba ment át, a rutinos csapattagok a volt Toyota-pilóták, Allan McNish, Mika Salo és Ralf Schumacher igen különböző karakterét figurázták ki – persze a jó ízlés határán belül. Az is kiderült, hogy Trulli borvidéke évi nyolcszázezer palackot termel, a nedű legfőbb felvevőterülete Kanada, ahol a közvetítések alkalmával a boxban látható hatalmas termetű szőke Ferrari-szerelő segít teríteni a terméket.
