A következő 75 év a Vácé

A szerb–magyar pó-A szerb–magyar pó lómeccs előtt, lómeccs előtt, kedd dél-kedd délután azt után azt kérte, kérte, i n -i n után beszéljünk, mert ezt a csemegét nem szívesen hagyná ki.

„Hiába szurkoltam, megint a szerbek nyertek – mondta a meccs lefújása s gratulációnk fogadása után a 75. születésnapját szerdán ünneplő Laurencz László, a Vác férficsapatának trénere, a női válogatott hajdani sikerkapitánya, aki női KEK-győzelemmel, bajnoki címekkel és Magyar Kupadiadallal is büszkélkedhet. – Próbálom megszeretni a vízilabdát, de statikus játéknak tartom, s az is elrontja a szórakozásomat, hogy a bírók szerepe, szándéka, befolyása túlontúl nagy.”

Az ünnepről, az elmúlt 75 évről s az edzőként eltöltött 55 esztendőről a tőle megszokott fanyar humorral beszélt, és hasonlatot is mondott: ilyen soká csak a jó bor áll el.

„Tudom, hogy ilyenkor kötelező visszapillantani, pedig engem sokkal jobban izgat a jövő – folytatta a legendás szakember, aki szerint sokat tűrő és ugyanennyit segítő családja (fia, a volt válogatott Laurencz Szabolcs az utóbbi négy évben a német Bundesligában a Dormagent erősítette) is aranyérmet érdemel türelméért, kitartásáért. – A Vác férficsapatának élén a harmadik évadkezdésre készülök, s nagyon örülök, hogy a város kitüntetett eddigi tevékenységemért. Ezért hálából a következő hetvenöt évet Vác kézilabdájának felvirágoztatásával fogom tölteni. A múltról? Legyen elég annyi, a kilencvenes években a női válogatottat mintegy kétszáz meccsen dirigáltam, s az eredményességem meghaladta a hetven százalékot. Ez nem rossz, igaz? Feledhetetlen a bécsújhelyi vbezüst, az atlantai olimpiai bronz és a máig emlékezetes, bennünket sújtó csalás után elért berlini Eb-4. hely. Női KEK-győzelemig vezettem a Dunaferrt, bajnoki címig a Hypót és az Építőket, a Bakony Vegyész pedig öt éven át négy érmet és egy MNK-diadalt ért el az irányításommal.”

A Vác előtt is foglalkozott férficsapatokkal (RTK, Elektromos, Gyöngyös), de a nagy sikereket női együtteseivel érte el.

„A sok-sok érem mellett arra vagyok a legbüszkébb, hogy az Esztergomot a semmiből a női bajnoki ötödik helyig vezettem, s a mai napig sajnálom, hogy az a csapat, hát hogy is fogalmazzak, a politikai körülmények áldozata lett – sóhajtott nagyot. – A kilencvenes évek nagy generációja mellett büszkén gondolok a 2001-ben ifi Eb-bronzot szerző tanítványaimra, akik közül Bódi Bernadett, Bulath Anita, Mörtel Renáta, Szabó Valéria, Szűcs Gabriella, Vincze Melinda a felnőttkeretben is megállja a helyét.”