Az edző bízik benne
Szinte napra pontosan két hónappal harmincötödik születésnapja előtt újabb bemutatkozáson esett át Igor Bogdanovics: múlt pénteken a Vasas ellen első mérkőzését játszotta nyíregyházi színekben. Szebb premiert aligha képzelhetett volna el a szerb csatár: gólt szerzett, gólpasszt adott, és vezéregyénisége volt csapatának, amit lapunk 8-as osztályzattal honorált az 5–1-re megnyert mérkőzésen.
Debreceni barátom mesélte, hogy a társaság tagjai – akikkel a pénteki Szpari–Vasas meccset nézte – felállva ünnepeltek a Nyíregyháza ötödik gólja után. A gólt történetesen Igor Bogdanovics szerezte…
Ez jólesik – reagált a felvetésre a 2004 telétől Magyarországon szereplő futballista. – Nem titok, számomra kedves város marad Debrecen, amelyet ezek után is igazi otthonomnak tekintek, és az öt év alatt szerzett négy bajnoki címet és kupagyőzelmet sem feledem el soha.
Azt sem lehetett rossz érzés látni, hogy ugyanabban a pillanatban közel négyezer nyíregyházit ugrasztott talpra a Sóstói úti stadionban.
Persze hogy nem! Izgultam, hogy milyen lesz a fogadtatásom Nyíregyházán, mégiscsak az ősi rivális csapattól érkeztem. Szerencsére az első perctől kezdve nincs semmiféle gondom a beilleszkedéssel, a játékostársak, a vezetők és a szurkolók is nagyon kedvesek velem, és úgy gondolom, az első nyíregyházi gólommal a közönséggel is egymásra találtunk.
Több mint egy éve nem játszott végig bajnoki meccset, de kívülről nem lehetett érezni a kihagyás jeleit. Nem lepte meg, hogy az első gól előtt milyen könnyen lefutotta a Vasas védőjét, Kovács Gábort?
Örülök, ha kívülről úgy látszott, nincs gond a teljesítményemmel, de két-három szituáció során éreztem a hosszú kihagyást. Mindenesetre az öt egyes győzelem és a játék az önbizalmamnak is jót tett.
Mit szólt ahhoz, hogy új együttesénél rögvest csapatkapitány lett?
Amikor Szentes Lázár közölte velem, hogy megkapom a kapitányi karszalagot, nem akartam neki hinni. Azt mondta, úgy érzi, híd lehetek közte és a társaim között. Furcsállottam a döntést, hiszen a csapatban több olyan játékos van, aki helyi születésű, és itt játszik már négy-öt éve, de úgy látom, az érintettek sem orroltak meg rám. Őszinte leszek:
Szentes Lázárral Debrecenben is nagyszerű volt a munkakapcsolatom, amikor Magyarországra kerültem, ő volt a Loki edzője, zökkenőmentesen tudtunk egymással dolgozni, remélhetőleg így lesz ez a Spartacusnál is.
Egy forduló után megelőzik az ősi rivális Debrecent. Meddig tartható ez az állapot?
A szintén debreceni Téglási Gáborral, a Szpari kapusedzőjével ingázom nap mint nap a két város között, vele beszéltünk már erről, ha fordulóról fordulóra három-öt pont távolságból követjük a címvédőt, nagy bajunk nem lehet. A Loki számára most még a Bajnokok Ligája a legfontosabb, de idővel a hazai tabellán is feljebb lép.
Nálam bajnokesélyes csapat a Debrecen!
Ha így folytatják, rangadó is lehet a Loki–Szpari. Várja már a hatodik fordulót?
Fura érzés lesz magyarországi pályafutásom során először a Debrecen ellen játszani.
Bármennyire is imádom a várost, bármennyire is kedvence voltam a piros-fehér szurkolóknak, arra a kilencven percre félre kell tennem az érzéseimet. Ám ha kérhetem, most még ne beszéljünk erről, ahogy a jól sikerült Vasas elleni mecscset is mielőbb el kell felednünk ahhoz, hogy már szombaton, Pakson eredményesek legyünk.
