Micsoda idő, újabb Európa-rekord! Micsoda idő, újabb Európa-rekord!
Voltaképpen ezt írta elő az edzőm. Nincs ebben semmi meglepetés.
Ezt jó hallani!
Jól éreztem magam a vízben.
Már semmi negatívum?
Hála istennek nem, minden rendben volt, ízlett az úszás.
Rendre a pekingi érzésekkel hasonlítja össze a teljesítményét, most mit érez?
Pekingben jobban meghaltam az úszás után.
Ha ebből indulunk ki...
Szeretném azt hinni, hogy van még tartalék bennem, háton és mellen úgy érzem, még javulhatok.
Ryan Lochte?
Furcsa volt…
Amennyiben?
Az elején úgy éreztem, hagyja, hogy az élen menjek. Aztán váltott, mintha idegesítette volna a sorrend. Így a végén úsztunk mindketten erőből, és sikerült teljesen együtt célba csapnunk. Érdekes. Nehéz megfogalmazni, de valahogy furcsa volt az amerikai. Persze nem foglalkozom túlságosan sokáig vele, a lényeg, hogy a döntőben még jobban sikerüljön az úszás.
Ennél is jobban? Az már Michael Phelps világcsúcsát fenyegetné.
Merészség lenni kijelenteni, hogy ez a célom, felelőtlenség volna erre ígéretet tenni, így maradjunk annyiban, igyekszem mindent kiadni magamból. Már csak azért is, mert valami azt súgja, nagy idő kell majd a dobogóhoz a fináléban. De most megyek, leveszem ezt a dresszt.
