Csalódott?Csalódott?
Igen, egyértelműen az vagyok. Persze hogy szebb érmet szerettem volna nyerni négyszáz vegyesen is.
Most boldogabb lenne, ha hét századdal gyorsabb? Akkor ezüstérem lógna a nyakában.
Sokkal. Azért az mégiscsak szebben csillog, mint a bronz…
Mi volt a taktikája? Milyen instrukciókkal engedte el a döntőre edzője, Turi György?
Akárcsak a délelőtti előfutam előtt, ezúttal sem rejtett időeredményt az edzőm papirosa. Annyi állt rajta, hogy tapadjak Lochte-ra. Ezt meg is tettem, amíg bírtam, csak elfáradtam. Nagyon. Nem mozogtak a karjaim és a lábaim. Teljesen kiúsztam magam.
Miért nem sikerült?
Bebizonyosodott, hogy négy hónap alatt nem lehet a négyszáz vegyesre felkészülni. Nem is állok le sokáig a világbajnokság után, az biztos, hogy szeptember elején már mindenki ott talál engem a Kőér utcai uszodában.
Mennyiben hátráltatta a világbajnokság kezdetén jelentkező betegsége?
A kétszáz vegyes döntője után is azt mondtam, nem szeretném erre fogni, hogy nem sikerült világbajnoki aranyérmet szereznem. Az viszont szerintem nem tett jót nekem, hogy ebben az egész alakos dresszben kellett úsznom – azért vettem fel, hogy ne adjak túlzott előnyt a vetélytársaknak, de ebben leúszni négyszáz métert... Kegyetlen dolog.
Vagyis örül annak, hogy a jövő évtől újra visszatérnek a korábbi úszóruhákhoz.
Feltétlenül. Sohasem szerettem ilyen dresszben úszni, jövőre viszont már csak térdig érő és a köldököt is szabadon hagyó úszónadrágot viselhet minden férfi versenyző, s ez számomra rendkívül biztató. De ahogy korábban többször elmondtam már, a dresszbe kell egy úszó is, s ő meg csak akkor érhet el kiváló eredményeket, ha jól felkészül, ha keményen edz. Úgyhogy mostantól nincs megállás!
