Mesut Özil dirigálta a német gálát: négy gól az angolok hálójában

1982 után rendeztek ismét német–angol döntőt az U21-es kontinenstornán: akkor két mérkőzésen összesítésben 5–4-re a „háromoroszlánosok” nyertek, majd két év múlva megvédték bajnoki címüket – azóta se jártak a finálé közelében, hasonlóan ellenfelükhöz.

Az angolok az eltiltott Frazier Campbell nélkül kényszermegoldásként Theo Walcottot állították centerbe, és a mozgékony támadó jól is kezdett – Stuart Pearce csapata jobb volt az első tíz percben, de igazi gólhelyzetet nem tudott kidolgozni. A németek Mesut Özil két lövésével próbálkoztak, de az irányító előbb szabadrúgásból a falat, majd akcióból Richardsot találta el…

A Hrubesch-csapat aztán a 24. percben gyönyörű akció után szerzett vezetést: Özil gyorsított fel, majd tökéletes ütemben ugratta ki Castrót, aki picit emelt a labdán – épp elég is volt ennyi, hogy lövése a hálóba kerüljön a kifutó Loach mellett-fölött (1–0).

Az angolok kidolgozott helyzet hiányában távoli lövésekig jutottak csak szünetig, ugyanúgy, mint a németek, de sem Adam Johnson, sem Boenisch lökete nem volt veszélyes.

A jobb támadójátékot nyújtó „kis Nationalelf” egygólos előnnyel vonult szünetre, majd hamarosan megszerezte a másodikat is. A 48. percben ugyanis Mesut Özil középre tartó szabadrúgását rettenetesen bevédte Scott Loach, a Watford kapusa – mondhatni, bizonyította, hogy miért töltötte az előző szezonokat kölcsönben alacsonyabb osztályokban… (2–0)

Az angolok kissé nehezen emésztették meg a kapitális hibát, a piros mezes németek pedig teljesen átvették az irányítást. Mikor Pearce gárdája magához tért, kis híján egyből szépített: Lee Cattermole hatalmas bombája a lécet érintve vágódott fölé az 57. percben.

Három perccel később Milner robogott el az alapvonalig, belőtt labdáját Adam Johnson sarokkal akarta a hálóba továbbítani. Neuertől sikerült is volna ez, de a kapust a gólvonalon kisegítette Beck, aki menteni tudott.

Ennél közelebb nem is kerültek a szépítéshez az angolok: az Özil által kitűnően mozgatott német csapat őrizte előnyét, sőt Schwaab kis híján megszerezte a harmadikat is. Sandro Wagner is belőhette volna a mindent eldöntő gólt, de Özil hiába akart vele gólt rúgatni, a csatár „nem vette a lapot”, és százszázalékos ziccerben nem találta el a labdát…

A 79. percben aztán Wagner javított: Özil parádés passza után elnyargalt, és ballal ellőtte a labdát Loach alatt, lezárva ezzel a vitás kérdéseket (3–0). A vége már gála volt: Wagner egy újabb kontra után csodálatos jobblábas csavarással szerezte meg a negyediket (4–0).

Németország teljesen megérdemelten győzött, és ezzel megszerezte első aranyérmét az U21-es kontinenstornák történetében. Mivel a németek 2008-ban az U19-eseknél is aranyérmesek lettek, egyértelműen látszik, melyik csapat is ül a trónon az európai utánpótlás-labdarúgásban.