Vb 2018: a németek együtt éreznek a „korrupt FIFA által kigolyózott” angolokkal

„You’ll never cry alone″ („Soha nem fogsz egyedül sírni″) című, a Liverpool himnuszának („You′ll never walk alone″) refrénjét idéző levélben Stefan Frommann – aki rádiótudósítóként vett részt az 1996-os angliai Eb-n – hangsúlyozza, hogy Németországot és Angliát sok minden kapcsolja össze: a költészet, a zene, a sör és a labdarúgás szeretete. Újabban pedig „az az undor is, amelyet a korrupt nemzetközi szövetséggel (FIFA) és annak telhetetlen kapzsiságával szemben éreznek″. Frommann szerint az angol pályázat tökéletes volt, a Zürichbe küldött delegáció – Vilmos herceg, David Cameron miniszterelnök és David Beckham futballsztár – fellépése olyan volt, mintha Picasso, Michelangelo és Van Gogh fogott volna össze egy közös mű elkészítése érdekében. Csakhogy mert az angol sajtó azt tette, ami a szabad sajtónak a kötelessége, és leleplezte a FIFA-n belül uralkodó korrupciót, a gyönyörű festményre senki sem volt kíváncsi. Az angol pályázat csupán két szavazatot kapott Zürichben. Az angol vb-tag voksa mellett – remélhetőleg – Franz Beckenbauerét, aki az 1966-os angliai világbajnokságon szerepelt először vb-csapatban. Azon a tornán – emlékeztet a német újságíró –, amelyet Anglia egy orosz partjelzőnek köszönhetően nyert meg. „Ha futballról van szó, ti, angolok és mi, németek egyaránt javíthatatlan álmodozók vagyunk – írja végezetül Frommann. – Nem akarunk hinni mocskos trükkökben, összejátszásban, sötét ügyletekben. Hiszünk a fair playben, az angol nyelv egyik legszebb kifejezésében, amelyre nem is létezik német fordítás. Jómagam ott voltam az 1996-os angliai Eb-n, és ott első kézből élhettem át, mit jelent a labdarúgás igazi szeretete. Akkor is, ha a végén a németek nyernek...”