Figo szerint az Internél nem került szóba Dzsudzsák

– Van még otthon néhány palackkal a magyar vízből?
– Kifogytam belőle, és a három éve kötött reklámszerződésem is véget ért már a magyarországi ásványvízgyártó céggel.

– Kétezer-kilences visszavonulása óta több hirdetésben szerepelt, az Internazionale vezetőségi tagjaként és az UEFA Bajnokok Ligája-nagyköveteként számos reprezentatív munkát vállalt, kis túlzással többet utazott, mint játékos-pályafutása alatt. Hol járt a legszívesebben?
– Európában az olaszországi városok tettek rám mély benyomást, de Budapestet, Prágát és Stockholmot is a szívembe zártam.

– Beszél portugálul, olaszul, spanyolul, angolul, igazi futballistaértelmiséginek számít. Fontos, hogy egy játékos ne csak a gyepen, hanem azon kívül is képezze magát?
– Nemcsak a labdarúgónak, mindenkinek előnyére válik, ha befogadó szemlélettel figyeli a világot, gondol a környezetére, az életére, a jövőjére is. Érdemes nyitott szemmel járni, ne szaladjon el az ember a lehetőségei mellett, használja ki őket.

– Sokak szerint a korábbi eindhoveni Dzsudzsák Balázs és az Internazionale volt csillaga, Samuel Eto'o is csak ezt tette, amikor a nyáron elfogadta az európai élmezőnytől igen távol lévő Anzsi Mahacskala csábító ajánlatát. Jól döntöttek?
– Mindenki maga tudja, mi szolgálja az előremenetelét, konkrét esetben mivel lendíthet pályafutásán. Nincs jogom kívülről ítélkezni mások ügyében. Ha Oroszországba szerződtek, alighanem megvolt rá az okuk.

– A nyáron az olasz sajtóban szó volt róla, hogy Dzsudzsák Balázs iránt mások mellett az Internazionale is érdeklődik. Beszéltek a megvásárlásáról a milánói klubnál?
– Nem. Határozottan állíthatom, hogy ez csak pletyka volt.

– A Filkor név mond önnek valamit?
– Milyen név?

– Filkor. Filkor Attila, az Internazionale korábbi Primavera-játékosa.
– Á, igen, Fílkör. Milyen furcsán ejtik ki a nevét! Hogyne, emlékszem rá.

– Négy-öt éve, a felnőttcsapat keretének alkalmi tagjaként büszkén mesélte, hogy általában ön volt az első, aki az öltözőben megveregette a vállát, szólt hozzá néhány jó szót. Emlékszik még a patrónusi szerepre?
– Mindig is igyekeztem segíteni, támogatni a fiatal játékosokat, ellátni őket egy-két jó tanáccsal. Szép időket élt meg akkoriban az együttes, mi voltunk a bajnoki címvédők, biztosan Attilának is kellemes emlék maradt, hogy néha velünk edzhetett.

A TELJES INTERJÚT ELOLVASHATJA A NEMZETI SPORT VASÁRNAPI SZÁMÁBAN.