Vb 1954: Jugoszlávia nehezebb volt, mint az Aranycsapat
A berni hősök közül Hans Schäfer nagyon ritkán nyilatkozik, visszavonult életet él, de természetesen ő is ott lesz a „Világbajnokok ünnepén”.
„Számomra július 4. is olyan nap, mint a többi. Semmi sincs a házamban, ami a futballista-pályafutásomra emlékeztetne, a tárgyi emlékeket mind a garázsban tartom. Élménybeszámolókat sem vállalok, de a május 31-i ünnepségen persze én is ott leszek.”
A korábbi kiváló balszélső természetesen beszélt a svájci világbajnokságról is.
„Mi már annak is örültünk, hogy ott lehetünk. Nem gondoltuk, hogy vb-győztesek lehetünk. Úgy voltunk vele, hogy ha a csoportból továbbjutunk, már letettünk valamit az asztalra.”
Schäfer szerint nemcsak a magyar válogatott, hanem Jugoszlávia és Ausztria is világklasszis csapat volt. Egyetértett korábbi válogatott társával, Max Morlockkal abban, hogy nem a magyarok elleni döntő volt a legnehezebb.
„Jugoszláviától 5:0-ra is kikaphattunk volna. Kapufákat lőttek, és Toni Turek szenzációsan védett. Ám utána szereztek egy öngólt, Rahn pedig a végén talált be, így jutottunk tovább.”
A magyarok ellen nagyon hamar hátrányba került az NSZK, de így is nyerni tudott.
„Hamar 0:2 volt, de számomra ez olyan, mintha 0:0 lett volna. Magyarország akkor fantasztikus volt. Olyan játékosaik voltak, mint Puskás, Kocsis vagy Hidegkuti, mintha ma Cristiano Ronaldo vagy Lionel Messi lenne egy csapatban. Szerencsére gyorsan jött a szépítés, valamint a magyarok egy kissé lekezeltek minket. Talán csak hazafelé a vonaton hittük el, hogy nyertünk.”
A berni hősöket akkor még nem kényeztették el hatalmas jutalmakkal:
„Mi akkor még csak félprofik voltunk, hetente háromszor edzettünk este nyolctól tízig, én napközben eladóként dolgoztam, és utána villamossal jártam edzésre. Egy Volkswagen Cabriót kaptam a vb-győzelem után, de sokáig nem tudtam mit kezdeni vele, mert csak 1956-ban szereztem meg a jogosítványt.”
