Magyarországi sportlétesítmény-fejlesztés: építés után fókuszban a fenntartás

2022.02.09. 11:38
null
A Bozsik Arénát 2021 júliusában avatták fel (Fotó: Dömötör Csaba)
Géczi Gábor, a Testnevelési Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézetének igazgatója a Nyerges Mihály-emlékkonferencián tartott előadásában elmondta: az előző évekhez képest jelentősen kevesebbet, majdnem 40 milliárd forintot fordított a magyar állam sportlétesítmények építésére vagy felújítására. A fejlesztési programot – átgondoltan – még öt–tíz évig kellene folytatni, a létesítményüzemeltetés jövőbeni szempontjainak figyelembevételével.

 

A Nyerges Mihály-emlékkonferencia immár hagyományos programjának számít Géczi Gábor előadása a mögöttünk hagyott időszak magyarországi sportlétesítmény-fejlesztéseiről. A Testnevelési Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézetének igazgatója ezúttal Dolnegó Bálinttal, az egyetem oktatójával tartotta értékelését, amelyből kiderült, a magyar állam a költségvetési törvény számai szerint 2021-ben majdnem 40 milliárd forintot fordított sportlétesítmények építésére vagy felújítására. Az előző évekhez képest ez jelentős csökkenés, a zárszámadási törvények adatai szerint 2019-ben 95 milliárd forint, 2020-ban 171 milliárd forint volt a vonatkozó összeg, a tavalyinál kevesebbet legutóbb 2013-ban fordított az állam az említett célra. Az éves költségvetési kiadási főösszeghez viszonyítva ez 0.16 százalékos arányt jelent, ami szintén bőven elmarad a beruházási csúcséveknek számító 2017 és 2018 0.9 százalékot meghaladó mutatóitól. Az ismertetett számok szerint 2010 óta összesen 1 040 milliárd forintot tett ki a közvetlen állami finanszírozás az építésben, felújításban, ami az adott időszakban az ország költségvetési kiadási főösszegeinek 0.44 százaléka. Ehhez jön hozzá a taotámogatás, amely ugyanebben az időszakban a hat látványcsapatsport szövetségi beruházási összegeinek sportlétesítmény-fejlesztésre fordított részét tekintve 460 milliárd forint. Sportágak szerint nézve utóbbi összeg így oszlik el (milliárdra kerekítve): labdarúgás – 133 milliárd forint, kézilabda – 107 milliárd forint, kosárlabda – 101 milliárd forint, vízilabda – 75 milliárd forint, jégkorong – 36 milliárd forint, röplabda – 9 milliárd forint.



Az előadás felhívta a figyelmet a létesítményüzemeltetés jövőbeni szempontjaira: egyre fontosabb szerepet kap a fenntartási költségek minimalizálása, a racionalizálás, a moduláris rendszerek használata (olcsóbb építés, újrahasznosítás lehetősége), valamint az ökológiai lábnyom átlátható megjelentetése. Géczi Gábor megítélése szerint átgondoltan még öt–tíz évig folytatni kellene a létesítmények nagymértékű fejlesztését, korszerűsítését, mindinkább törekedve közben az üzleti alapú működtetésre.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2022. február 5-i lapszámában jelent meg.)

Legfrissebb hírek

Apácatornától a Bernabéu-stadionig – interjú a hetvenéves Csongrádi Ferenccel

Képes Sport
23 órája

Maier Merse: All-in Portugáliára, a Hegyvidéktől a Bragáig – több mint ígéret

Képes Sport
2026.03.27. 14:42

Toto Wolff új gyémántja – sztárportré Kimi Antonelliről

Képes Sport
2026.03.26. 13:49

Dudás Hunor: Budapestet a nemzetközi futballvilág központjává tesszük

Minden más foci
2026.03.26. 09:36

Az első 100-szorosok, 10. rész: Franz Beckenbauer; Vesztes Eb-döntőn „ünnepelt” a Császár

Képes Sport
2026.03.25. 17:13

„Sports4All/All4Sports” – konferencia a sport társadalmi, kulturális és stratégiai jelentőségéről

Egyéb egyéni
2026.03.24. 21:24

„Mindent Istennek köszönhetek” – az Esztergommal menetelő Szmolek Apollónia szerint megéri jó embernek lenni

Kézilabda
2026.03.24. 11:01

Megállíthatatlan bajor gépezet – íme, a Bayern München teljesítményének háttere

Képes Sport
2026.03.23. 12:21
Ezek is érdekelhetik