Ifi BL: a magyar rabbi áldása is segíthetett a Benficának

Az ismert anekdota szerint, a második, 1962-es BEK-győzelem után a lisszaboni klub megtagadta a fizetésemelést Guttmann Bélától, aki felmondott, és állítólag megátkozta a klubot, hogy száz évig ne nyerjen ezután európai kupát – azóta nyolcból nyolc elvesztett döntő a mérleg, legalábbis az első csapat eredményeit vizsgálva.

A Publico hosszú tudósításban számolt be a hétfői mérkőzésről, a cikk elején megemlíti, hogy a felnőttcsapat esetében még azért él az átok, de az „ifik esetében három vesztes döntő után a rossz sorozat megszakadt. Arról nem tudni, hogy az átok története valós, vagy csupán mítoszra alapul, de a magyar edző rontása a felnőtteknél még érvényben van. A fiatalok esetében viszont úgy néz ki, a Benfica végül is megtapasztalhatta, hogyan kell európai kupadöntőt nyerni” – így a lap.

A tekintélyes Record is foglalkozott a hétfői döntővel Az átok véget ért című véleménycikkében, amelyben szintén Guttmann Béla jóslatának keletkezésével foglalkozik. A spanyol sajtóban is megemlítik a „Guttmann-átok” megtörését, többek között a Marca és az AS emlékezik meg a magyar edző próféciájáról.

Érdekesség, hogy az 1961-es BEK-döntőben a Benfica ellen játszó Barcelonában három magyar (Czibor Zoltán, Kocsis Sándor, Kubala László) lépett pályára, és most a Salzburg keretében is három magyar (Tóth Balázs, Berki Marcell, Jánó Zétény) volt, s ketten (Berki és Jánó) pályára is léptek.

Tavalyelőtt egyébként az Estádio da Luzban Szöllősi György, a Puskás-ügyek és a magyar futballhagyomány nagykövete, lapunk főszerkesztője a Budapesti Zsidó Hitközség Rabbiságának igazgatójától, Radnóti Zoltántól származó héber, portugál és magyar nyelvű áldást is átadta a klub vezetőinek. Ez a rabbi szerint mint egy áldás alkalmas lehet bármilyen átok, így remélhetőleg a „Guttmann-átok” felülírására is.

Az is az áldás hatékonyságára utal, hogy a Benfica első csapata ebben a kiírásban 1962 óta először legyőzte a Barcelonát.