Négy brazil Zalaegerszegen: kupaszerepléshez segítenék a ZTE-t; a Szeged visszavágott a kézi BL-ben
A Nemzeti Sport pénteki számából ajánljuk:
Van-e élet a halál után? címmel vett részt az M4 Sport csütörtök esti podcastjén Orbán Viktor miniszterelnök, Hajdú B. István, az M4 Sport kommentátora és Bognár György, a Paksi FC vezetőedzője. Orbán Viktor elöljáróban elmondta, mit érzett az ír meccs lefújása után: „Én még ilyet nem tapasztaltam soha. Sok szomorú pillanatot láttam már, de olyat, hogy egyszerre »meghaljon« egy egész stadion, és a mennyből lezuhanjon a föld alá, ilyet még nem láttam.” „Nem szabad ezt a csapatot szétzavarni, és Marco Rossinak is maradnia kell” – szögezte le Bognár György, aki egy másik felvetésre válaszolva elmondta, ő nem akar szövetségi kapitány lenni, mert bár szakmailag alkalmasnak érzi magát a feladatra, nem szeretne mindenkinek megfelelni. Példának azt hozta: az 1986-os mexikói 0–6 után a Mezey György-féle válogatottat – amelyben ő is játszott – szétzavarták, és azóta sem jutottunk ki vb-re, míg az ugyanazon a tornán a spanyoloktól 5–1-es vereséget szenvedő dán együttes egyben maradt, majd hat évvel később Európa-bajnok lett.
Négy fiatal brazil futballista játszik Zalaegerszegen, mindegyiküknek más a története, de mindannyiukra igaz, hogy rögös úton jutottak el a zalai fővárosig: Joao Victort Dorival Júnior korábbi brazil szövetségi kapitány edzette, Maxsuell Alegria hasonló hormoninjekciókat kapott, mint Lionel Messi, Daniel Lima már gyerekként a futballon keresett pénzzel segítette a családját, míg Diego Borges Neymarral együtt edzett a Santosnál. Ami a céljaikat illeti, mernek nagyot álmodni, hiszen a Premier League éppúgy elhangzott a beszélgetés során, mint a Bajnokok Ligája, Daniel Lima pedig arról beszélt, hogy „már gyerekként voltak álmaim, a legnagyobb az, hogy világbajnokságon játszhassak. Tudom, sokak szerint ez nem reális, tudom, hogy irgalmatlanul nehéz, de ezért dolgozom.”
A 70 évvel ezelőtt a magyar kosárlabdázás legnagyobb sikerét arató, 1955-ben Európa-bajnok férfiválogatott vezéregyénisége, Cselkó Tibor 94 éves korában Londonban elhunyt. A Nemzeti Sport korábbi főszerkesztője, a válogatott kosárlabdázó Borbély Pál szinte elragadtatással írta róla annak idején: „Zseniális, sokoldalú, különböző sportágakhoz értő, jó táncos, ügyesen festő, sármos egyéniség. Nem véletlen, hogy Angliában is a társaság kedvencévé vált.” Nos, Cselkó nem csupán a társaság kedvencévé vált Angliában, hanem csaknem olyan sikeres kosárlabda-karriert futott be, mint előtte Magyarországon. Az YMCA Londonnal hét éven keresztül bajnok, háromszor kupagyőztes lett, volt az együttes játékos-edzője, majd felkérték az angol válogatott irányítására (1957–1959). Később a kosárlabdázás helyét a golfozás vette át az életében, nyugdíjba vonulásáig építészmérnökként dolgozott.
Az U21-es válogatott Fenyő Noah és Yaakobishvili Antal arról beszélt lapunknak, milyen nehézségekkel küzdenek klubjukban, és hogy a korosztályos együttes mérkőzései fontos kapaszkodót jelentenek nekik a bizonyításhoz és a továbblépéshez. A Frankfurt kötelékébe tartozó Fenyő Noah az előző idényben többször ült Bundesliga-, valamint Európa-liga-mérkőzésen együttese kispadján, edzőtáborozott is az első kerettel, ebben az idényben azonban Dino Toppmöller vezetőedző nem számol vele, a második csapat edzéseit látogatja, a „fakóban” játszik meccseket. Yaakobishvili Antal sincs kedvező helyzetben. A Girona kötelékébe tartozó 21 éves középhátvéd – testvéréhez, Áronhoz hasonlóan – nyáron csatlakozott a Segunda Divisiónban újonc Andorrához kölcsönben, ám amíg öccse megvetette a lábát a kezdő tizenegyben, ő elvétve kap lehetőséget.
Harminc NB I-es mérkőzésnél tart Varga Ádám, a DVSC kapusa, aki a bajnoki szünetben megkérte párja kezét. A 26 éves labdarúgót a Ferencváros adta kölcsön 2026 nyaráig a Lokinak, és lapunk osztályzatai alapján az ősszel kimondottan jónak mondható 5.82-es átlaggal büszkélkedhet. „Úgy érzem, hogy egyre jobb formába lendülök, és tudok segíteni a Debrecennek – mondta a Nemzeti Sportnak. – Rengeteget számít, hogy érzem a bizalmat, s tudom, ha hibázom egyszer-kétszer, akkor sem dől össze a világ, és a következő fordulóban is én védek. Huszonhat évesen most kezdődött el igazán az NB I-es karrierem, hiszen bár korábban a Ferencvárosban és a Kecskemétben is védtem, de nem rendszeresen. Örülök, hogy szem előtt vagyok, boldoggá tesz, hogy hétről hétre megmutathatom a tudásomat.”
A NEMZETI SPORT NAPILAPOT DIGITÁLIS FORMÁBAN ITT OLVASHATJA EL!
